Peidl Gyula
| Peidl Gyula | |
| Peidl Gyula | |
| Magyarország miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1919. augusztus 1. – 1919. augusztus 6. |
|
| Előd | Garbai Sándor |
| Utód | Friedrich István |
|
|
|
| Született | Ravazd 1873. április 4. |
| Elhunyt | Budapest 1943. január 22. (69 évesen) |
|
|
|
Peidl Gyula, (Ravazd, Győr vármegye, 1873. április 4. – Budapest, 1943. január 22.) politikus, miniszterelnök.
Tartalomjegyzék |
Pályája [szerkesztés]
Eredeti foglalkozása szerint betűszedő, lapszerkesztő. A Franklin Társulat nyomdájában lett betűszedő segéd. Felszabadulása után bejárta Ausztriát, Svájcot, Németországot. Hazatérte után hamarosan a nyomdászok egyik vezetője, 1904-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet (ÁFOSZ) egyik alapítója, majd 1908-ban titkára lett. 1900-tól 1918-ig a Typographia, emellett 1909-től a Szövetkezeti Értesítő című heti szaklap szerkesztője.
Politikusi szerepe [szerkesztés]
Az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatósági és elnökségi tagja. 1909-től az SZDP vezetőségének tagja, 1919. január 19-étől március 21-éig a Berinkey-kormány munkaügyi és népjóléti minisztere. Ellenezte a két munkáspárt egyesülését és a proletárdiktatúra kikiáltását. A Tanácsköztársaság létrejötte után lemondott vezető tisztségeiről.
1919. augusztus 1-jétől 6-ig az ún. szakszervezeti kormány elnöke. A Budapestre bevonuló román csapatok egy általuk írt és az antanttal nem egyeztetett békediktáumot nyújtottak át kormányának. Peidl elutasította ennek elfogadását. A tényleges hatalommal nem rendelkező kormányt megdöntve, augusztus 6-án Friedrich István vette át a hatalmat néhány hívére és a román hadsereg katonáira támaszkodva. A Peidl-kormányt egy kormányülésről szó szoros értelmében elzavarták.[1]
Miután átadta a hatalmat a puccsista Friedrichéknek, részt vett az SZDP újjászervezésében. 1919 végétől 1921 novemberéig Bécsben és Radegundban élt. Hazatérte után a Nyomdász Szakszervezet és az ÁFOSZ elnöke, a pártvezetőség tagja, 1922-től 1931-ig nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bencsik Gábor: Horthy Miklós, p. 82.
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- a Magyarországi Nyomdai Munkások Egyesülete és Szakszervezete iratai, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 668. f.
- magyar országgyűlési almanach
| Elődje: Miákits Ferenc |
|
Utódja: Grünn János |
| Elődje: Berinkey Dénes |
|
Utódja: Friedrich István |
|
|||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||

