Békesi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békesi László
Született 1942. május 31. (72 éves)
Győr
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász,
politikus

Békesi László (Győr, 1942. május 31.) magyar közgazdász, politikus, pénzügyminiszter.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, ugyancsak Békesi László (19091958) jogász volt, pénzügy szakértő Győrben, később a kispesti pénzügyi igazgatóságon[forrás?], még később a Budai Járási Illetékhivatalnál. Édesanyja, Lenkey Sarolta (1915) háztartásbeli volt. Első felesége Graczka Anikó gazdasági előadó volt. Ebből a házasságból született 1971-ben lánya, Anikó óvónő. Békesi László második felesége 1992 óta Csehák Judit szocialista politikus.

Tanulmányai, ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tízéves korától magas szinten atletizált, távolugrásban az ifjúsági válogatott tagja is volt.

Albertirsán végezte az általános iskolát, a középiskolát pedig Cegléden, a Kossuth Lajos Gimnáziumban. Az egyetemre felvételi nélkül kellett volna bekerülnie, mivel ezt elnyerte, amikor díjazott lett magyar irodalomból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV). Mégse vették fel az ELTE-re, arra hivatkozva, hogy tanulásának anyagi feltételei nem biztosítottak, miután édesapja meghalt. A valódi ok az Országgyűlés honlapján megjelent, 1996-ban lezárt életrajza szerint „a család gyakorló vallásossága volt”. Családfenntartó lett, állást kapott az albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsoknál, mint adóvégrehajtási előadó. Később munkahelyi ajánlással felvették esti tagozatra a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, pénzügyi szakra. A főiskolát nem szerette, amíg tanára nem lett Faluvégi Lajos akkori pénzügyminisztériumi főosztályvezető, a gazdasági reform előkészítő bizottságának tagja, akinek segítéségével elkezdett a költségvetés elméletével foglalkozni. 1964-ben a Pénzügyi Szemle publikálta egy tanulmányát.

1965-ben a ceglédi járási tanács költségvetési csoportja főelőadója, majd hamarosan a vezetője lett. 1967-ben a Pest Megyei Tanácsnál kapott főkönyvelői állást Budapesten. 1968-ban belépett az MSZMP-be, ami annak a feltétel volt, hogy 1969-ben pénzügyi osztályvezetővé, 1972-ben pedig a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. 1975-ben Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese lett, a tervgazdálkodási bizottság elnöke.

Békesi elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet is, kiegészítő pénzügyi szakon. 1971-ben egyetemi doktor, 1972-ben szakközgazdász, 1975-ben címzetes egyetemi docens. Szakterülete a főiskolai évektől a tanácsok gazdálkodása, ami később kiegészült az államháztartás, az adórendszer és a közkiadások kérdéseivel. A tanácsok pénzügyeiről 1979-ben egyetemi jegyzetet is írt. Ugyanebben az évben kandidátusi fokozatot szerzett és végzett a Politikai Főiskolán.

Jóval később, 1986-ban még a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves levelezõ tagozatát is elvégezte.

Az első pénzügyminiszterségig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békesi a 60-as években Albertirsán és Dánszentmiklóson községi tanácsi pénzügyi előadó, a Ceglédi járási tanács előadója majd csoportvezetője, végül a Pest megyei tanács csoportvezetője, végül pénzügyi osztályvezető-helyettese volt. 28 évesen lett a megyei tanács osztályvezetője, 30 évesen pedig már a Pest megyei tanács általános elnökhelyettese volt.

1975-ben, mindössze 33 évesen a Fővárosi Tanács elnökhelyettesévé választották. Ugyanebben az évben lett az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, majd 1981-ben címzetes egyetemi tanára. Ugyanettől az évtől az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára és az MSZMP Központi Bizottsága közgazdasági munkaközösségének tagja.

1984-ben a Magyar Olimpiai Bizottság azon négy tagja közé tartozott, akik jelen voltak és nem szavazták meg a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Békesi tartózkodott. Ennek következtében 1985-ben elvesztette párttisztségeit és pártfegyelmit is kapott, mert részt vett egy, a bojkottált olimpiáról szóló könyv szerkesztésében, amit végül bezúztak. Hetényi István pénzügyminiszter sietett a segítségére, aki Békesit a helyettesévé választotta.

1989. május 10. és 1990. május 23. közt a Németh-kormány pénzügyminisztere volt.

A második pénzügyminiszterségig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békesi 1989-ben alapító tagja volt az MSZMP utódpártjaként alakult MSZP-nek. A párt a negyedik helyet szerezte meg az 1990-es országgyűlési választásokon, Békesi mégis bejutott országos listájáról a parlamentbe és az MSZP parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának vezetője és szóvivője lett. A parlamenti ciklusban a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság alelnöke és az adó albizottság elnöke volt az Országgyűlésben, 1992. júniustól, az akkor alakult európai közösségi ügyek különbizottságának a tagja is. Parlamenti felszólalásaiban, nyilatkozataiban az államháztartási reformot, a bankprivatizációt és általában is a privatizáció felgyorsítását sürgetett. Ő volt az MSZP gazdaságpolitikai programja, „a Békesi-program” kidolgozója.

Az 1994-es országgyűlési választásokon az MSZP országos és pest megyei listáján is befutó helyen szerepelt, de a Cegléd központú egyéni választókerületből jutott a parlamentbe, a második fordulóban 52,64 százalékot szerezve három jelölt közül.

Második pénzügyminisztersége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békesi lett a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ kormány első pénzügyminisztere. A Horn-kormány megszorításai, amelyeket utólag inkább utódjának, Bokros Lajosnak tulajdonítanak, már Békesi minisztersége alatt, az 1994-es pótköltségvetésben és az 1995-ös költségvetésben megkezdődtek. Pénzügyminisztersége idején mondták le például az előző, MDF-vezette kormány idején részben előkészített budapesti világkiállítás megrendezését. A felduzzadó ikerdeficit - az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya - pénzügyminisztersége végére már az ország fizetőképességet kezdte veszélyeztetni.

Erőfeszítései a hiány visszaszorítására azonban ellentéteket szültek az MSZP-n és a kormányon belül. Nyilvánvalóvá vált a miniszterelnök és a pénzügyminiszter közti feszültség, Békesi hatáskörét csökkenteni igyekeztek, a privatizáció pedig a HungarHotels eladásának botrányos meghiúsulásával 1995 elejére tulajdonképpen leállt. Békesi 1995. január 29-én a párt siófoki frakcióértekezletén bejelentette lemondását, s azt Horn március 1-jei hatállyal elfogadta.

Horn és Békesi ellentéte jóval korábban kezdődött, konfliktus alakult ki köztük már akkor, amikor 1993. augusztus 27-én az MSZP egész oldalas, a választópolgároknak ígérgető hirdetést jelentetett meg a Népszabadságban. Egyes vélemények szerint Békesi programja fontos szerepet játszott abban, hogy az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a szocialistákkal.[1]

A politikai pálya után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998-ban kilépett az MSZP-ből. 1995 és 2001 közt meghívott vendégtanár volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1979 és 2004 közt az ELTE-n. 1998-tól a Kieli Világgazdasági Kutató Intézetnek (Hamburg) és a Transnational Research Corporation Institute régiószakértője. 2004-ben és 2005-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdasági Tanácsának tagja, 2006. március 1-jétől a Pénzügykutató Rt. szakértő tanácsadója.

2002. június 1. óta nyugdíjas.

A 2000-rel kezdődő évtizedben viszonylag ritkábban szerepel, de időről időre megjelenik a lapok hasábjain és az elektronikus médiában. Keményen bírálta a 2002 óta regnáló szocialista vezetésű kormányok költekező költségvetési politikáját és hiányolta a hosszútávú stabilitást biztosító reformokat. 2009-ben csatlakozott a Reformszövetség nevű civil csoportosuláshoz, amely a gazdasági világválság közepette szükségesnek látott magyarországi gazdasági intézkedésekről dolgozott ki javaslatokat. „Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009 februárjában bejelentett kiigazító intézkedéseiről nyilatkozva az SZDSZ-hez kötődő Liberális Gazdasági Fórum egyik ülésén.[2]

Tudományos fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1971 - A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) egyetemi doktora, summa cum laude, disszertáció: A tanácsok, mint önkormányzatok gazdasági, pénzügyi önállósága
  • 1979 - A közgazdaságtudományok kandidátusa az MTA-n (A társadalmi közös fogyasztás területi aspektusai)
  • 1979 - Címzetes egyetemi docens, MKKE
  • 1981 - Címzetes egyetemi tanár, MKKE

Civil pozíciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üzleti megbízatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990 és 1994 közt:
    • A Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöke.
    • Az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft. felügyelő bizottsági tagja.
  • A HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft felügyelő bizottsági tagja.
  • A Fotex igazgatóságának tagja (1990-1994, 2006. július 1. –).
  • Az ABN AMRO corporate finance tanácsadója (19952001).

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Feleségével, Csehák Judittal közösen Ezt jól kifőztük! címmel szakácskönyvet adtak ki.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X 


Elődje:
Villányi Miklós

Szabó Iván

Magyarország pénzügyminisztere
19891990
19941995
Utódja:
Rabár Ferenc

Bokros Lajos