Harmadik magyar köztársaság

A harmadik magyar köztársaság Magyarország államformájának nem hivatalos megnevezése a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltását követően. Az új alaptörvény hatályba lépése óta vitás kérdés, hogy vajon véget ért-e a harmadik köztársaság és lehet-e negyedik köztársaságról beszélni.

A név eredete

Első ízben 1918-ban, az őszirózsás forradalom után lett az ország államformája köztársaság (akkori nevén: „népköztársaság”). Az első magyar köztársaság rövid fennállása után a tanácsköztársaság időszaka következett, majd 1946-ig formálisan visszaállították a monarchiát, de az államfő már csak kormányzói tisztet viselt.

A Második Magyar Köztársaság kikiáltását a nemzetgyűlés 1946 elején szavazta meg, 1949. augusztus 20-án azonban ez is átadta a helyét egy népköztársaságnak, amit szocialista mintára építettek fel. Így lett az 1989. október 23-án kikiáltott köztársaság a harmadik a magyar történelemben.

Létrejötte

Az 1989–90-es politikai rendszerváltások következtében megszűntek a szocialista blokk országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések, melyek jórészt a második világháború befejezését és a békekötéseket követően alakultak ki, a helyenként csalással, helyenként demokratikusan hatalomra kerülő kommunisták vezetésével. Ez csatlakozási lehetőséget adott a Kelet-Közép-Európa kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országainak a nyugati demokratikus állami, politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés fejlődéséhez, vagy megalapozásához.

A magyarországi rendszerváltás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október 23-án került sor a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltására az 1989. október 18-án megalkotott és október 23-án hatályba léptetett 1989. évi XXXI. törvény alapján a Parlament épülete előtt. Az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás kiáltotta ki.

Elnökei

1. Szűrös Mátyás: 1989. október 18. – 1990. május 2.
2. Göncz Árpád: 1990. május 2. – 2000. augusztus 4.
3. Mádl Ferenc: 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4.
4. Sólyom László: 2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.
5. Schmitt Pál: 2010. augusztus 6. – 2012. április 2.

   Kövér László (az Országgyűlés elnökeként gyakorolva a köztársasági elnöki jogköröket): 2012. április 2. – május 10.

6. Áder János: 2012. május 10. –

Kormányai

• Németh-kormány a Magyar Népköztársaság utolsó (1988. november 24. – 1989. október 22.) és

az új Magyar Köztársaság első kormánya (1989. október 23. – 1990. május 23.)

• Antall-kormány (1990. május 23. – 1993. december 12.) az új Magyar Köztársaság második kormánya, az első, amelyet a rendszerváltás után választottak
• Boross-kormány (1993. december 13. – 1994. július 14.)
• Horn-kormány (1994. július 15. – 1998. július 8.)
• Első Orbán-kormány (1998. július 8. – 2002. május 26.)
• Medgyessy-kormány (2002. május 27. – 2004. október 3.)
• Első Gyurcsány-kormány (2004. október 4. – 2006. június 9.)
• Második Gyurcsány-kormány (2006. június 9. – 2009. április 14.)
• Bajnai-kormány (2009. április 14. – 2010. május 29.)
• Második Orbán-kormány (2010. május 29-étől)

Lásd még

• Magyarország kormányfőinek listája
• 1990-es magyarországi országgyűlési választás
• 1994-es magyarországi országgyűlési választás
• 1998-as magyarországi országgyűlési választás
• 2002-es magyarországi országgyűlési választás
• 2006-os magyarországi országgyűlési választás
• 2010-es magyarországi országgyűlési választás

Külső hivatkozások

• Adatok az Országgyűlés tevékenységéről.