Németh-kormány
A Németh-kormány a Magyar Népköztársaság utolsó kormánya volt, 1988. november 24-étől 1990. május 23-áig volt hivatalban. Megalakulásáról még a pártállami rendben határoztak, működése alatt azonban egyrészt a nemzeti kerekasztal-tárgyalások révén a törvényhozás munkájába közvetett befolyást kaptak korábbi ellenzéki erők is, másrészt a Magyar Szocialista Munkáspárt megszűnt (illetve átalakult). Ennek is köszönhetően a kormány és elnöke, Németh Miklós viszonylagos politikai önállóságot alakított ki a maga számára. A Németh-kormány idején fogadta el az Országgyűlés a rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket, melyek biztosították a békés és lehetőség szerint zökkenőmentes átmenetet.
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége | párt | megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
|
|
||||
| Németh Miklós | 1988. november 24. | 1990. május 23 |
|
|
|
|
||||
| Medgyessy Péter | 1988. november 24. | 1990. május 23. |
|
gazdasági ügyekkel megbízott
miniszterelnök-helyettes |
|
|
||||
| Nyers Rezső | 1988. november 24. | 1989. június 27. |
|
|
| Pozsgay Imre | 1988. november 24. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Horváth István | 1988. november 24. | 1990. január 23. |
|
|
| Gál Zoltán | 1990. január 23. | 1990. május 23. |
|
államtitkárként megbízott |
|
|
||||
| Várkonyi Péter | 1988. november 24. | 1989. május 10. |
|
|
| Horn Gyula | 1989. május 10. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Villányi Miklós | 1988. november 24. | 1989. május 10. |
|
|
| Békesi László | 1989. május 10. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Berecz Frigyes | 1988. november 24. |
|
||
| Horváth Ferenc | 1990. május 23. |
|
||
|
|
||||
| Beck Tamás | 1988. november 24. | 1990. május 23. |
|
|
|
élelmezésügyi miniszter |
||||
| Váncsa Jenő | 1988. november 24. | 1989. május 10. |
|
|
| Hütter Csaba | 1989. május 10. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Kulcsár Kálmán | 1988. november 24. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Csehák Judit | 1988. november 24. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Czibere Tibor | 1988. november 24. | 1989. május 10. |
|
|
| Glatz Ferenc | 1989. május 10. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Kárpáti Ferenc | 1988. november 24. | 1990. május 23. |
|
|
|
vízgazdálkodási miniszter |
||||
| Maróthy László | 1988. november 24. | 1989. november 21. |
|
|
| Varga Miklós | 1989. november 21. | 1990. május 23. |
|
államtitkárként megbízott |
|
|
||||
| Somogyi László | 1988. november 24. | 1989. január 1. |
|
|
|
|
||||
| Urbán Lajos | 1988. november 24. | 1989. január 1. |
|
|
|
|
||||
| Derzsi András | 1989. január 1. | 1990. május 23. |
|
|
|
|
||||
| Kemenes Ernő | 1988. november 24. | 1990. május 23. |
|
miniszteri rangban |
Tartalomjegyzék |
A kormány helyzete [szerkesztés]
A rendszerváltás részeseként közreműködött a békés átmenet biztosításában, de a pártállam többi kormányához hasonlóan nem bírt demokratikus felhatalmazással. Tevékenysége alatt és részben eredményeképp az MSZMP Központi Bizottsága hatalma, kormányra való befolyása fokozatosan gyengült, így a Németh-kormány 1989 végére hatalmi vákuumban találta magát, ezért önálló hatalmi tényezőként, mintegy szakértői kormányként tevékenykedett, informális legitimitással. Egyfelől nem lehetett biztos abban, hogy az 1985-ben választott MSZMP-befolyású országgyűlés elfogadja-e az általa benyújtott, a Nemzeti Kerekasztal által kidolgozott rendszerváltó törvényeket. Másrészt az új, demokratikus nyilvánosság, az új pártok (az MDF és az SZDSZ) folyamatosan támadták a kommunista örökség jegyeit magukon viselő intézkedéseit, csak reformer tevékenységét fogadták pozitívan. Miniszterei közül Maróthy László a bős-nagymarosi vízlépcső építése elleni népi tiltakozásba, Horváth István belügyminiszter pedig a Dunagate néven elhíresült III/III-as megfigyelési ügybe bukott bele.
Rendszerváltó intézkedései [szerkesztés]
Németh Miklós mint új miniszterelnök bemutatkozó beszédében arról szólt, hogy „szocialista” piacgazdaság, pluralizmus, jogállamiság és vállalkozásélénkítés szükséges. Külföldi lapoknak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a hazai reformok egy nyugati típusú demokráciához vezethetnek.
1989 januárjától a jogállamiság kialakulását és a gazdaság átalakulását segítő törvények jöttek létre: egyesülési és a gyülekezési jogról, a sztrájkjogról, lelkiismereti és vallásszabadságról, és a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társulások átalakulásáról.
1989. október 18. és 23. között történelmi jelentőségű módosításokat hozott az Országgyűlés az alkotmányban, október 23-án pedig kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Október 30-án lépett hatályba az új választójogi törvény és más törvények a demokratikus államrendről. 1990 januárjában megkezdte működését az Alkotmánybíróság.
Pártdöntést követően engedélyezték Nagy Imre és társai újratemetését. Megszűnt a kötelező orosz nyelvoktatás és a törvénykezésben nyitás következett be az egyházak felé. A kormány ill. az Országgyűlés törvényt hozott a Munkásőrség feloszlatásáról, amelynek végrehajtását parancsnokának (Borbély) leváltásával és október 23-án (ünnepnapon) a Honvédség bevetésével, a Munkásőrség fegyverraktárainak lefoglalásával oldotta meg a kormány. Ez valószínűleg elévülhetetlen érdeme a vér nélküli átmenet megoldásában Németh Miklósnak. Az ún. négyigenes népszavazás utólag szentesítette a Munkásőrség feloszlatását.
Gazdaságpolitikája [szerkesztés]
A magyar gazdaság válságos helyzetén nem javított, csak az egyre romló helyzetet menedzselte. A gazdasági reform keretében új privatizációs törvényt fogadott el. Sokan vádolják azzal is a kormányt, hogy ezzel utat nyitott a spontán privatizáció nevű folyamatnak, melynek során ellenőrizetlenül alakítottak át állami tulajdont magántulajdonná többnyire a pártállam jóvoltából pozícióba került állami vállalati vezetők. Több minisztérium vagyona is magánalapítványhoz vándorolt ekkoriban.
A kormány a népi tiltakozás hatására felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését.
Németh Miklós hozta először nyilvánosságra az addig szigorúan titkolt adatokat az ország külső eladósodásának mértékéről.
Egyesek szerint a közelgő szabad országgyűlési választások miatt 1990. január 1-jén nem emelték a szükséges (és addig megszokott év eleji) mértékben az árakat.
Külpolitikája [szerkesztés]
- Fontos külpolitikai intézkedése volt az NDK-ból menekülők átengedése Ausztriába illetve Nyugat-Németországba az akkori kelet-német kommunista vezetés akaratával szemben, ám Gorbacsov jóváhagyásával. A vasfüggöny lebontásával hozzájárult Európa egyesítéséhez.
- 1990 februárjában helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok a Vatikánnal.
- 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula magyar és Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonulásáról szóló egyezményt.
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- Az átmenet miniszterelnöke – Németh Miklós hatvanéves – Népszabadság-cikk, 2008. január 24.
|
||||||||||||||||||||||||||
