Harmadik Wekerle-kormány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harmadik Wekerle-kormány
(1917. augusztus 20.1918. október 31.)
Időhossz 1 év, 2 hónap
Kormányfő Wekerle Sándor (miniszterelnökként)
Államfő IV. Károly (magyar királyként)
Államforma királyság

Pártok 48-as Alkotmánypárt
Országos Alkotmánypárt
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Nemzeti Munkapárt
Országos Alkotmánypárt
Polgári Demokrata Párt (1900)
Katolikus Néppárt
Előző kormány
Következő kormány
Esterházy-kormány
Károlyi-kormány

A harmadik Wekerle-kormány 1917. augusztus 23. és 1918. október 31. között volt hatalmon Wekerle Sándor vezetésével. A kabinet az Esterházy-kormány valamennyi tagját átvette.

A Wekerle-kormány végig kitartott a német szövetség fenntartása mellett és mindent megtett, hogy az ország mind anyagi, mind emberi téren eleget tegyen a „nagy háború” követelményeinek, mégis neki jutott a háború elvesztésének tudomásulvétele és ebből eredően az első tűzszüneti és egyéb egyezmények megkötése az antanttal és szövetségeseivel. Közben megpróbálta az előzőleg megindult reformfolyamatokat sikerre vinni, azonban a társadalmi reformokat egyáltalán nem, a politikai reformokat pedig csak korlátozott mértékben tudta sikerre vinni: a választójogot kiterjesztette, még ha nem is az eredetileg elképzelt módon, pl. nők nem kapták meg ezt a jogot.

Amikor IV. Károly magyar király 1918. október 16-án közzétette az ún. „Völkermanifest” kiáltványát, amelyben a wilsoni elveknek megfelelve bejelentette szándékát az osztrák birodalom átalakítására szövetségi köztársasággá a külön nemzeti állami közösségekből, akkor Wekerle Sándor miniszterelnök még aznap bejelentette a parlamentben, hogy Magyarországot Ausztriával ettől fogva csupán perszonálunió köti össze. (Wekerle a magyar korona jogainak sérelme nélküli átmenetet szorgalmazott, és még a magyar élelmiszer-ellátás leállítását is kilátásba helyezte korábban, így a kiáltvány eleve csak az osztrák birodalom átalakítására tért ki.) Az ellenzéki oldalon Károlyi Mihály feliratban kérte a királyt a független Magyarország megalakítására, valamint a demokratikus szabadságjogok kiterjesztését és földreform megvalósítását is. Másnap pedig Tisza István korábbi miniszterelnök tartott drámai beszédet, amelyben elismerte a háború elvesztését, és amelynek demoralizáló hatása mind a fronton harcoló alakulatok között, mind a hátországban kedvezett a forradalmi hangulatnak.

A kormány még foglalkozott a háborúból a békére való átmenet megvalósításával. Ennek keretében elfogadtak egy határozatot 1918. október 20-án „a Magyar Szent Korona Országainak függetlenségéről”, amellyel a régi rendet próbálták meg fenntartani a perszonálunióval, de a háború elvesztése a tömegeket a kormány ellen fordította, amely (mint a háborús nyomorúság fő felelőse) rövid úton távozni kényszerült a hatalomból. Wekerle az eseményekkel szembeni tehetetlenséggel szembesülve már október 23-án (a régi rend utolsó országgyűlésén) lemondott. Másnap az ellenzék ellenkormányt hozott létre Nemzeti Tanács néven, és 12 pontban foglalták össze demokratikus követeléseiket, amiket az újságok a cenzúra ellenére 26-án leközöltek, de ekkor még köztársaságról nem volt szó.

Habsburg József főherceg, magyar kormányzó (homo regius, a király teljhatalmú megbízottjaként), október 29-én a várakozásokkal ellentétben nem Károlyit, hanem Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnöknek. Azonban hiába mondott le a kabinet és tette le Hadik az esküjét 30-án délelőtt, a Hadik-kormány már nem tudott megalakulni, mivel azt gyakorlatilag még aznap elmosta az őszirózsás forradalom (Hadik hajnalban beadta lemondását, és Károlyi kapta a kinevezést). Ennek egyik érdekes következménye, hogy míg a miniszterelnöki tisztségben Hadik váltotta Wekerlét, addig az egyes miniszteri tisztségek tekintetében a harmadik Wekerle-kormányt közvetlenül a Károlyi Mihály-kormány követi a sorban október 31-i dátummal (amely november 16-án kikiáltotta a népköztársaságot).

A kormány tagjai[szerkesztés]

Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
Miniszterelnök
Wekerle Sándor 1917. augusztus 20. 1918. október 30.
48-as Alkotmánypárt
Hadik János 1918. október 30. 1918. október 31.
Országos Alkotmánypárt
kijelölt miniszterelnök
Belügyminiszter
Ugron Gábor 1917. augusztus 23. 1918. január 25.
Országos Alkotmánypárt
Tóth János 1918. január 25. 1918. május 8.
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Wekerle Sándor 1918. május 8. 1918. október 31.
Országos Alkotmánypárt
miniszterelnökként, ideiglenesen
Pénzügyminiszter
Gratz Gusztáv 1917. augusztus 23. 1917. szeptember 16.
Nemzeti Munkapárt
Wekerle Sándor 1917. szeptember 16. 1918. február 11.
Alkotmánypárt
miniszterelnökként, ideiglenesen
Popovics Sándor 1918. február 11. 1918. október 31.
Alkotmánypárt
Igazságügy-miniszter
Grecsák Károly 1917. augusztus 23. 1918. január 25.
pártonkívüli
Vázsonyi Vilmos 1918. január 25. 1918. május 8.
Polgári Demokrata Párt
Tőry Gusztáv 1918. május 8. 1918. október 31.
?
Honvédelmi miniszter
Szurmay Sándor 1917. augusztus 23. 1918. október 31.
pártonkívüli
A király személye körüli miniszter
Zichy Aladár 1917. augusztus 23. 1918. október 31.
Katolikus Néppárt
Vallás- és közoktatásügyi miniszter
Apponyi Albert 1917. augusztus 23. 1918. május 8.
Függetlenségi Párt
Zichy János 1918. május 8. 1918. október 31.
Nemzeti Munkapárt
Földmívelésügyi miniszter
Mezőssy Béla 1917. augusztus 23. 1918. január 25.
Függetlenségi Párt
Wekerle Sándor 1918. január 25. 1918. február 11.
48-as Alkotmánypárt
miniszterelnökként, ideiglenesen
Serényi Béla 1918. február 11. 1918. október 31.
Nemzeti Munkapárt
Kereskedelemügyi miniszter
Serényi Béla 1917. augusztus 23. 1918. január 25.
Nemzeti Munkapárt
Szterényi József 1918. január 25. 1918. október 31.
Alkotmánypárt
Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter
Unkelhäusser Károly 1917. augusztus 23. 1918. október 31.
pártonkívüli (?)
Közélelmezési miniszter
Hadik János 1917. augusztus 23. 1918. január 25.
Alkotmánypárt
Windisch-Graetz Lajos 1918. január 25. 1918. október 25.
pártonkívüli
(Az Országos Alkotmánypárt kültagja volt)
Tárca nélküli (átmenetgazdaságügyi) miniszter
Földes Béla 1917. augusztus 23. 1918. május 8.
Függetlenségi Párt
távozásával a tisztség megszűnt
Tárca nélküli (népjóléti és munkaügyi) miniszter
Batthyány Tivadar 1917. augusztus 23. 1918. január 25.
Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt
betöltetlen 1918. január 25. 1918. október 31.
Tárca nélküli (választójogi) miniszter
Vázsonyi Vilmos 1917. augusztus 23. 1918. január 25.
Polgári Demokrata Párt
távozásával a tisztség megszűnt
Tárca nélküli miniszter (ügyköri megnevezés nélkül)
Esterházy Móric 1918. január 25. 1918. május 8.
pártonkívüli

Források[szerkesztés]