Bajnai-kormány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bajnai-kormány 2009. április 162010. május 29. között irányította Magyarország ügyeit. 2009. április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül megszavazta a kormányzó Magyar Szocialista Párt 78 képviselője által Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt. A teljes Fidesz és KDNP-frakció, valamint az egykori MDF-képviselőcsoporthoz tartozó tagok egy része nem szavazott. A Bajnai-kormány a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával alakult meg; vezetője Bajnai Gordon, addigi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett.

2010. május 29-én adta át az ország irányítását a második Orbán-kormánynak.

A kormány tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[1]

Bajnai György Gordon
Kiss Péter, a miniszterelnök politikai helyettese [2]
Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
Miniszterelnök
Bajnai Gordon 2009. április 14. 2010. május 29.
pártonkívüli
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Molnár Csaba 2009. április 16. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
Önkormányzati miniszter
Varga Zoltán 2009. április 16. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
Külügyminiszter
Balázs Péter 2009. április 16. 2010. május 29.
pártonkívüli
Pénzügyminiszter
Oszkó Péter 2009. április 16. 2010. május 29.
pártonkívüli
Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Hónig Péter 2009. április 16. 2009. április 29.
pártonkívüli
ideiglenesen
Varga István 2009. április 29. 2010. május 29.
pártonkívüli
Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Gráf József 2009. április 16. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
Igazságügyi és rendészeti miniszter
Draskovics Tibor 2009. április 16. 2009. december 14.[3]
pártonkívüli
Forgács Imre [4] 2009. december 15. 2010. május 29.
pártonkívüli
Egészségügyi miniszter
Székely Tamás 2009. április 16. 2010. május 29.
pártonkívüli
Szociális és munkaügyi miniszter
Herczog László 2009. április 16. 2010. május 29.
pártonkívüli
Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
Hónig Péter 2009. április 16. 2010. május 29.
pártonkívüli
Oktatási és kulturális miniszter
Hiller István 2009. április 16. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
Honvédelmi miniszter
Szekeres Imre 2009. április 16. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
Környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Szabó Imre 2009. április 16. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
A társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter
Kiss Péter 2009. április 16. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
Ficsor Ádám 2009. április 16. 2009. szeptember 13.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
Molnár Csaba 2009. szeptember 14. 2009. szeptember 16.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP
ideiglenesen[5]
Juhász Gábor 2009. szeptember 17. 2010. május 29.
Insignia Hungary Political Party MSZP.svg MSZP

A Bajnai-kormány megalakulásakor az egyetlen volt az Európai Unió tagállamainak kormányai közül, melynek nem volt női tagja.[6] Magyarországon ezt megelőzően 1996-ban fordult elő utoljára, hogy a hivatalban lévő miniszterek közt nem volt nő; míg az utolsó olyan kormány, melyet teljes hivatali ideje során kizárólag férfiak alkottak, Boross Péter kormánya volt.

A kormányalakítás története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[7][8]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit a parlamenti többség elutasított.[9]

Sólyom László köztársasági elnök is új választást sürgetett.[10]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[11] és Glatz[12] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Sajtóhírek szerint felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[13] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[14] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[15] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[16] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[17]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett. A kormányválság március 29. és 30. közti éjszakáján az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont, mint miniszterelnök-jelöltet, aki a 2010 tavaszán esedékes választásig, azaz mintegy egy évig vezetné a kormányt.

Miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében március 30-án fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai a magyar gazdaságra ne mélyüljenek tovább: „Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye” – mondta Bajnai.[18]

Kongresszusi bemutatkozó beszédében Bajnai sportpályájára, s arra utalva, hogy nem kíván a politikai pályán versenybe szállni, a következőt mondta: „kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatár szerepre. Védeni fogok.”[19]

Bajnai Gordont az Országgyűlés 2009. április 14-én 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta Magyarország miniszterelnökévé. (A Fidesz- és a KDNP-frakció, valamint a korábban az MDF parlamenti képviselőcsoportjához tartozó tagok egy része nem szavazott.) [20]

A miniszterelnöknek a kormányon belül a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot betöltő Kiss Péter a politikai, míg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Molnár Csaba a technikai értelemben vett helyettese.[2][21] Mindketten az MSZP tagjai.

2009. április 15-én, egy nappal azután, hogy Bajnai Gordon a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri posztra jelöltként nevezte meg Vahl Tamást, a Magyar Nemzetben cikk jelent meg arról, hogy a Vahl vezetése alatt álló SAP Hungary informatikai vállalatot több alkalommal is kartellezésben találta vétkesnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).[22] Másfél milliárd forint bírságot szabtak ki 2004-ben az IBM-re, a SAP Hungary és az ISH Kft.-re, amiért kartellbe tömörülve nyerték meg egyetemek informatikai közbeszerzéseit. Ezt követően a Transparency International nemzetközi civil szervezet magyarországi irodája nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe a GVH döntéseit.[23] Vahl, miután a sajtóban megjelentek a kartellezéséről szóló hírek,[24] április 16-án reggel a parlamenti meghallgatásának kezdete előtt Podolák György szocialista képviselőn keresztül[25] bejelentette: visszalép a gazdasági miniszteri megbízatás vállalásától.[26]

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek jelölt, 28 éves Ficsor Ádám kinevezéséhez Bajnai annak ellenére ragaszkodott, hogy az illetékes parlamenti bizottság a jelöltet nem találta alkalmasnak a poszt betöltésére. Ficsor korábban, 2008 februárjától Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként tevékenykedett.[27][28][29]

2009. április 22-én a kormányfő Varga István közgazdászt, gazdasági szakértőt kérte fel nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek.[30] A jelölt kinevezését az országgyűlés gazdasági bizottsága 16:11 arányban támogatta.[31] Varga miniszteri esküjét május 4-én tette le.[32]

Kormányprogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. április 19-én Bajnai Gordon bejelentette kormánya programját.[33] A költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal csökkentik.

A fontosabb intézkedések részletesen:

A közszférát érintő intézkedések:

  • Két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét
  • Felülvizsgálják a 2009 második félévi keresetkiegészítést
  • Megszűnik a 13. havi illetmény, helyette egy általános ösztönzőrendszert vezetnek be
  • Csökkentik az önkormányzati támogatásokat

A nyugdíjrendszer változásai:

  • Előre hozzák a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését, várhatóan 2012-re
  • Átütemezik év végére a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót
  • 2010-ben elmarad a nyugdíjkorrekció
  • 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét
  • Megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette a GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezetnek be
  • Kevésbé éri majd meg a korhatár előtt nyugdíjba vonulni

Változások a szociális rendszerben:

  • 10%-kal csökken a táppénz
  • Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, a korhatár 23-ról 20 évre csökken
  • A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár (ez a már megszületett gyerekek szüleire még nem vonatkozik), ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány
  • Megszűnik az eddig a lakástámogatási rendszer ("szocpol"), új támogatási forma váltja fel: 35 év alattiak vehetnek igénybe kamattámogatást új lakás építéséhez, vásárlásához, meglévő otthonuk átalakításához.[34]
  • Fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhő-kompenzációt. (A kormány azzal számol, hogy az év második felében jelentősen csökkenni fog a gáz ára, jövőre pedig a Robin Hood-adóból nyújtanának segítséget a leginkább rászorulóknak.)

Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések:

  • A tömegközlekedés támogatásának csökkentése, a kedvezmények felülvizsgálata
  • A közmédia támogatásának csökkentése
  • Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben

Változások az adók és járulékok terén:

2009-ben:

  • 5%-os munkaadói járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig
  • A személyi jövedelemadó alsó sávhatára 1,9 millió forintra nő
  • 20-ról 25%-ra nő az áfa, de létrejön egy kedvezményes, 18%-os kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárukra és a távfűtésre

2010-től:

  • 5% munkaadói járulékcsökkentés a teljes jövedelemre
  • Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás
  • A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának megemelése 4-5 millió forintra
  • A személyi jövedelemadó kulcsainak csökkentése 15-17, illetve 33-35%-ra
  • Összbruttósítás: a bruttó bér és a járulékok együtt válnak adóalappá
  • Általános értékalapú ingatlanadó bevezetése: adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó három kulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25%, 30-50 millió Ft között 0,35%. 50 millió Ft felett 0,5%.[35]
  • Vagyonadó a nagyértékű lakás, hajó, repülő és személyautó után.[35]
  • Egységes, 19%-os társasági adózás, a különadó és a kedvezmények megszüntetése

Állami takarékossági intézkedések:

  • A miniszterek és államtitkárok fizetése 15%-kal csökken
  • Felére csökken az állami vezetők külföldi útjainak napidíja
  • Nem válthatják meg pénzzel az állami vezetők ki nem vett szabadságát
  • Maximálják az állami cégek vezetőinek fizetését
  • Csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak illetményét[36]

Megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar társadalom jelentős része meglehetősen elutasítóan viszonyult a kormányhoz annak megalakulásakor. 2009 áprilisában a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatása szerint csupán „a válaszadók 28 százaléka tartja alkalmasnak Bajnai Gordont miniszterelnöknek, 42 százalékuk szerint alkalmatlan erre a posztra. Figyelemreméltó, hogy az MSZP szavazói továbbra is inkább Gyurcsány Ferencben, az előző MSZP-s miniszterelnökben bíztak (44 százalék), mint Bajnai Gordonban (27 százalék).”[37]

A Nézőpont Intézet április 22-én publikált, 1000 véletlenszerűen kiválasztott személy telefonos megkérdezésével végzett felmérése szerint a magyar választók 50%-a alkalmatlannak tartotta Bajnai Gordont a válságkezelésre, ugyanakkor 29%-uk bízott a gazdasági miniszterből lett kormányfő rátermettségében. A megkérdezettek 59%-a új parlamentet szeretett volna, és 36% gondolta úgy, hogy a Bajnai-kormánynak ki kellene töltenie a ciklust.[38]

2009 júniusában a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 49%-a támogatta az előre hozott választást, 39%-a pedig azt, hogy a kormány 2010 tavaszáig maradjon hatalmon.[39]

Távozásáig, 2010 májusára némileg javult a kormány megítélése: a pozitívan nyilatkozók aránya 14-ről 21 százalékra emelkedett. Bajnai Gordon a kezdeti 17 után 24 százalékos népszerűségi indexszel vonult vissza. A megkérdezettek egyharmada szerint felelősségteljesen kormányzott a Bajnai-kabinet, 58 százalékuk szerint viszont felelőtlenül.[40]

A második Orbán-kormány egy 2010. őszi törvényjavaslat indoklásában már pozitívnak minősítette Bajnaiék munkáját,[41] főként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozott elismerősen a 2009-2010-es költségvetésről.[42]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Itt a Bajnai kormány listája - Olvassa el elsőként! – Nol.hu
  2. ^ a b Kiss Péter elfogadta Bajnai ajánlatát - Politikai értelemben miniszterelnök-helyettes lesz (Gazdasági Rádió Online, 2009. április 11.)
  3. [1]
  4. [2]
  5. [3]
  6. Antall után Bajnai is férfikormányt vezet (index.hu, 2009. április 15.)
  7. Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt, MTI, 2009. március 21.
  8. Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)
  9. Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
  10. MTV videótár - Sólyom: előrehozott választások kellenek
  11. Surányi nem vállalja
  12. Hirado.hu - Már Glatz sem akar miniszterelnök-jelölt lenni
  13. Bokros az SZDSZ jelöltje
  14. Békesi: Komoly ember nem vállalja a válságkormány vezetését
  15. Bokros nem vállalja
  16. Gráf a legújabb jelölt
  17. Gráf József sem vállalja a jelöltséget
  18. Bajnai: Fájni fog (index.hu, 2009. március 30.
  19. Bajnai: kapus vagyok, nem fogok cselezni (webcast.tv2.hu 2009. április 5.)
  20. http://nol.hu/belfold/gyorshir__bajnai_az_uj_kormanyfo
  21. Rutinos miniszter lehet Bajnai első számú helyettese (inforadio.hu, 2009. április 14.)
  22. Vahl kartellező cégei (www.mno.hu 2009. április 15.)
  23. Levél Bajnai Gordon miniszterelnöknek (transparency.hu 2009. április 15.)
  24. Lehet-e hiteles a kartellező gazdasági miniszter?
  25. Vahl Tamás nem lesz miniszter, Bajnai Gordon új jelöltet állít (inforadio.hu, 2009. április 16.)
  26. Vahl Tamás visszalépett
  27. Nem támogatta Ficsor Ádám kinevezését a nemzetbiztonsági bizottság (inforadio.hu, 2009. április 15.)
  28. Lesz-e miniszter „Gyurcsány meghosszabbított karjából”? (inforadio.hu, 2009. április 15.)
  29. Demeter: A volt kormányfő Ficsor Ádámot használja a politikai túléléséhez (inforadio.hu, 2009. április 16.)
  30. Varga István Bajnai új jelöltje a gazdasági tárca élére (inforadio.hu, 2009. április 22.)
  31. A gazdasági bizottság támogatta a gazdasági miniszterjelölt kinevezését (inforadio.hu, 2009. április 27.)
  32. Letette az esküt Varga István gazdasági miniszter (Magyar Nemzet Online, 2009. május 4.)
  33. Bajnai ismerteti csomagját (videa.hu, 2009. április 19.)
  34. Népszabadság - 2009. június 18.
  35. ^ a b nol.hu: MTI 2009. június 29.
  36. Mindenkitől lemondást kér a csomagját bemutató Bajnai (origo.hu, 2009. április 19.)
  37. A kutatás ismertetése a Századvég honlapján
  38. A kutatás ismertetése a Nézőpont Intézet honlapján
  39. http://www.szazadveg.hu/kutatas/alap.php?id=871
  40. Medián: Erős kettest kap a Bajnai-kormány – Index, 2010. május 14.
  41. A törvényjavaslat szövege az Országház honlapján
  42. A kormány is elismerte Bajnaiék munkáját, Index.hu. 2010. szeptember 14.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]