Kárpáti Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kárpáti Ferenc
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1985. december 30.1990. május 23.
Előd Oláh István
Utód Für Lajos

Született 1926. október 16.
Putnok
Elhunyt 2013 szeptember 27. (86 évesen)
Budapest
Párt MSZMP

Foglalkozás hivatásos katona (vezérezredes)

Kárpáti Ferenc (Putnok, 1926. október 16.Budapest, 2013. szeptember 27.[1]) hivatásos katonatiszt, MSZMP-politikus, honvédelmi miniszter (19851990).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katonai pályán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ötgyermekes munkáscsaládban született 1926-ban. 1945-től MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) járási titkár Borsod megyében, majd a megyei pártbizottság munkatársa. 1948-ban lépett be a hadseregbe.[2] 1949 februárjában – 3 hónapos tanfolyam után – lett hivatásos tiszt hadnagyi rendfokozatban, kezdetben a Honvéd Kossuth Akadémián, majd pécsi Honvéd Dózsa Gyalogsági Tiszti Iskolán teljesített szolgálatot. 19511953 között a Katonapolitikai Akadémia tüzérszakán tanult, majd soron kívül előléptették őrnagyi rendfokozatba. 1953 és 1955 között az egyik dandár állományában teljesített szolgálatot, mint a parancsnok politikai helyettese. 1955-ben Moszkvában a Lenin Katonapolitikai Akadémián aspiránsi tanulmányokat kezdett el, de azt a magyarországi forradalom hírére abbahagyta, s október végén hazatért. 1956 decemberétől a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot, majd 1957 márciusától a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanszékvezető.

A politikai pályán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-1970 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Néphadseregi Bizottságának első titkára.[3] 1962 és 1966 között a MSZMP KB póttagja, 1966 és 1985 között a Központi Ellenőrző Bizottság (KEB) tagja. A Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöki beosztását 1970. december 19. és 1985. december 30. között töltötte be, egyúttal honvédelmi miniszterhelyettes is volt. 1963-tól ezredes, 1971-től vezérőrnagy, majd 1979-ben altábornagy lett.[4] 1970-től 1990-ig országgyűlési képviselő volt, először a szobi, majd a ceglédi választókerületben. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1985. december 30-ával választotta honvédelmi miniszterré, s egyben kinevezte vezérezredessé.

Minisztersége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A miniszterségének ideje alatt a védelmi felfogásnak megfelelően módosult a katonai doktrína, s kezdetét vette egy jelentős – mintegy 35%-os – haderőcsökkentés amely, döntően a támadásra alkalmas eszközöket érintette. A szovjet csapatok Magyarország területéről való végleges kivonását figyelembe véve alakították ki az egységek és magasabbegységek területi elhelyezését. Az új katonapolitikai felfogásnak megfelelően változott a katonai diplomácia is. Miniszterként számos NATO-ország katonai vezetésével teremtett közvetlen kapcsolatot. A Honvédelmi Törvény módosításával Magyarországon lehetővé vált lelkiismereti okok alapján a fegyver nélküli és polgári szolgálat teljesítésére. Elkezdődött a hadsereg depolitizálása. Ennek keretében a katonai alakulatoknál megszüntették az MSZMP szervezetei, a politikai tiszti intézmény pedig nevelőtiszti intézménnyé alakult át. A nemzeti jelleg kifejezésére a hadsereg – 1848–49-es forradalom és szabadságharc hős seregének emlékére – 1990. március 15-étől ismét Magyar Honvédség elnevezést viseli. Előterjesztés készült a fegyveres katonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra csökkentéséről. A társadalomban végbement jelentős változásoknak megfelelően, a meginduló újabb haderőreform keretében, 1989 decemberében – kifejezetten katonai feladatok irányítására – létrehozzák a Magyar Honvédség Parancsnokságát. A Honvédelmi Minisztérium feladata a kormányzati, államigazgatási és a parlamenti feladatok teljesítése, valamint a nemzetközi kapcsolatok irányítása lett. Ennek megfelelően Kárpáti Ferencet, az ideiglenes köztársasági elnök (Szűrös Mátyás) 1989. december 15-ével „katonai tartalékállományba” helyezte, így polgári miniszterként vezette a honvédelmi tárcát. Ő lett a negyedik „civil” honvédelmi miniszter az elmúlt 49 év alatt. 1990. május 2-ától, a Németh-kormány lemondását követően ügyvezető miniszterként vezette a minisztériumot. 1990. június 1-jével, 64 éves korában került nyugállományba.[5]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. szeptember 27-én, hosszan tartó betegség után hunyt el a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ budapesti Honvédkórházában, ahol ápolták.[6]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kárpáti Ferenc miniszteri tevékenységéhez kapcsolódik a honvédelem és a hadtudomány területén elért tudományos eredmények Stromfeld Aurél-díjjal történő elismerési rendjének kialakítása, valamint a hadseregben korábban használt „elvtárs” szó helyett a „bajtárs” megszólítás bevezetése.[7]

2011-ben megírta emlékiratát Puskalövés nélkül... címmel. Kárpáti a mű függelékében számos korabeli dokumentumot tesz közzé.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Elhunyt Kárpáti Ferenc, korábbi miniszter
  2. Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 361. p.
  3. Ács Tibor et ali: Honvédelmi miniszterek. 1848-1994. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1994. 150. p.
  4. Bölöny J.–Hubai L.: i.m. 361. p.
  5. Ács T. et ali: i.m. 150–152. p.
  6. Meghalt Kárpáti Ferenc URL hozzáférés – 2013. szeptember 29.
  7. Ács T. et ali: i.m. 150–152. p.


Elődje:
Oláh István
Honvédelmi miniszter
1985. december 30.1990. május 23.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Für Lajos