Orczy Béla
| báró Orczy Béla | |
| Nemzetisége | magyar |
| Szolgálati ideje | 1848 - 1849 |
| Rendfokozata | százados |
| Egysége | Nemzetőrség |
| Csatái | 1848–49-es forradalom és szabadságharc, azon belül a szerbek ellen folytatott délvidéki harcok. |
| Civilben | országbíró, politikus |
Orczi báró Orczy Béla (Pest, 1822. január 16. – Bécs, 1917. február 7.) magyar országbíró, politikus, miniszter.
Élete[szerkesztés]
Báró Orczy György és gróf Berényi Erzsébet fiaként született. Nagyapja Orczy Lőrinc neves költő volt. A pesti egyetemen bölcsészettudományi, majd jogi doktorátust szerzett, később ügyvédi vizsgát tett. Hivatalbeli pályáját Pest vármegyénél kezdte, 1846-ban helytartótanácsi titkár lett. 1848-ban nemzetőrként, majd honvéd századosként részt vett a délvidéki harcokban. A forradalom leverése után kénytelen volt visszavonulni a politikai élettől. 1865–1868 között az abonyi kerület országgyűlési képviselője lett. Deák Ferenc híve volt az osztrák–magyar kiegyezésért folytatott harcban. 1868-tól osztályfőnök az osztrák–magyar közös külügyminisztériumban. 1879. szeptember 25-étől 1890. december 24-éig a király személye körüli miniszter volt a Tisza Kálmán-, majd a Szapáry-kormányban. Közben, 1882-ben másfél hónapig és 1884. január 2-ától október 28-áig honvédelmi miniszter is, valamint 1886-ban 3 hónapig közmunka- és közlekedési miniszter, és végül 1887. február 11-étől 1889. március 22-éig belügyminiszter is volt, majd 1895-től haláláig országbíró.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. Online hozzáférés
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1906-1911-ben
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1887-ben
| Elődje: ifj. Ráday Gedeon |
|
Utódja: Báró Fejérváry Géza |

