Szántó Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szántó Béla
Szanto-vicecomisario-guerra-hungria--outlawsdiary02tormuoft.png
Született 1881. február 1.
Homokkomárom
Elhunyt 1951. június 1. (70 évesen)
Budapest

Szántó Béla (szül. Schreiber[1]) (Homokkomárom, 1881. február 1.Budapest, 1951. június 1.) tisztviselő, politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesanyja Grimberger Szirén. Az elemi iskolát Homokkomáromban kezdte el, később Nagykanizsán járt a polgári fiúiskolába. 1900-ban végzett a felsőkereskedelmi iskolában, könyvelőként állt munkába Kanizsán. 1901-ben költözött fel Budapestre, ahol mint magántisztviselő dolgozott. 1904-ben lett tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1906-ban alapították meg a Magyarországi Magántisztviselők Egyesületét, melynek ő nyerte el elnöki tisztjét. Az antimilitarista mozgalomban is részt vett. A Budapesti Katonatanács egyik vezetője volt az 1918-as polgári demokratikus forradalom alatt. A KMP egyik alapító tagja, valamint titkára volt a Központi Bizottságnak. 1919. február 20-án letartóztatták.[2] A gyűjtőfogházban egyik aláírója volt a MSZDP és a KMP egyesülését, illetve a proletárdiktatúra kikiáltását kimondó nyilatkozatnak.[3] A Magyarországi Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztosként tevékenykedett, illetve szervezte a Vörös Hadsereget is. 1919-ben vallási felekezeten kívül álló volt.[4]

Miután a Tanácsköztársaság megbukott, először Bécsbe, aztán Berlinbe, végül a Szovjetunióba emigrált. Itt később tagja volt Szakszervezeti Internacionálénak a Kommunista Internacionálénak. 1927-ben illegális pártmunkát végzett Magyarországon, 1932-től 1938-ig pedig újfent a Szovjetunióban a Nehézipari Népbiztosság Állami Tudományos Könyvtárának lett az igazgatója. A Szovjetunió Nagy Honvédő háborúja előtt és annak folyamán közreműködött a moszkvai rádió magyar adásaiban és a Szovjet Tájékoztató Irodánál is dolgozott.

1946-ban tért vissza Magyarországra, a szövetkezeti mozgalom egyik vezetője lett. 1947-től belgrádi, majd 1948-tól varsói követként dolgozott, míg 1950-ben vissza nem rendelték. Szívrohamban hunyt el.

Fontosabb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A magyar munkásmozgalom 1914-ig (Bp., 1947);
  • Szántó Béla tanulmánya az első világháború előtti magyarországi ellenzéki szociáldemokrata irányzatokról (Erényi Tibor forrásközlése, Párttört. Közl. 1962. 4. sz.).
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tormay Cécile: Bujdosó könyv, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2009, (475. oldal) ISBN 978 963 9690 73 8
  2. Fogolytörzskönyve
  3. Az egyesülési határozat
  4. HU BFL VII.5.c 9903/1924

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]