Ferge Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferge Zsuzsa
Zsuzsa Ferge.jpg
Született 1931. április 25. (83 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szociológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Díjak Széchenyi-díj (1995), Budapest díszpolgára (2009),

Ferge Zsuzsa (szül. Kecskeméti Zsuzsanna, Budapest, 1931. április 25.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának jelentős kutatója. 2006-tól az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1949-ben érettségizett, majd felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1953-ban szerzett közgazdász diplomát. 1950-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közgazdasági főosztályának munkatársa lett, majd 1959-ben a rétegződéskutatási osztály vezetőjévé nevezték ki. Szociológia felé forduló érdeklődése miatt távoznia kellett a KSH-ból, helyette 1969-ben az MTA Szociológiai Kutatóintézetébe került, ahol előbb a rétegződéskutatási, majd a társadalompolitikai osztály vezetője volt. E mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem docenseként is dolgozott. 1988-ban főállású egyetemi tanári kinevezést kapott az egyetemen. Ugyanekkor az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ szociálpolitikai tanszékének vezetője lett. E tisztségeit 1996-ig töltötte be. 1994-ben az ELTE Szociológiai Doktori Iskola alapító tagja volt, majd 1995 és 2000 között vezette a szociálpolitikai doktori képzés alprogramot. 2001-ben emeritálták és a Szegénységkutatási Központ vezetője lett. Több külföldi (elsősorban amerikai, brit, francia és osztrák) egyetemen volt vendégtanár, vendégelőadó, vendégkutató. Az Edinburgh-i Egyetem (társadalomtudományi) díszdoktorává fogadta.

1969-ben védte meg a filozófiai tudományok kandidátusi, majd 1982-ben a szociológiai tudományok (akadémiai) doktori értekezését. Az MTA Szociológiai Bizottságának lett tagja. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-ben rendes tagjává választották. 2006-ban az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetőjévé nevezték ki, amely kidolgozta, illetve kutatja, monitorozza a Gyermekszegénység elleni Nemzeti Programot. 1993-ban a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) is tagjai közé választotta. Akadémiai tisztségei mellett 1988-ban a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület elnökévé választották, melynek 2000-ben örökös elnöke lett. 1990 és 1997 között az Autonómia Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. 1993 és 1997 között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviseletében a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tagja volt. 1997 és 2000 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjaként is tevékenykedett. 1995 és 2001 között a Soros Alapítvány szociális kérdésekkel foglalkozó szakkuratóriumának tagjaként dolgozott. 1995-ben a Szociális Szakmai Szövetség elnökévé, 2007-ben tiszteletbeli elnökévé választották.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb kutatási és oktatási területei: a társadalmi struktúra, rétegződés; társadalmi újratermelés; társadalmi egyenlőtlenségek; társadalmi integráció; a társadalom- és szociálpolitika története, működése.

A szegénység, a depriváció, a marginalizálódás és a kirekesztés területével is foglalkozik. A 2000-es években végzett kutatásai elsősorban a gyermekszegénységgel kapcsolatosak. Jelentős eredményeket ért el a civilizációs folyamat és társadalom (illetve az állam) beavatkozási lehetőségeinek, korlátainak és kudarcainak elemzésében. Társadalomrétegződési kutatásai a gyermekszegénység és a szegregáció területén úttörőnek számítottak. A magyarországi szociálismunkás- és szociálpolitikus-képzés egyik bevezetője.

Több mint háromszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Jelentős publicisztikai munkássága is, több napilapban, illetve hetilapban jelentetett meg szociálpolitikai témájú írásokat. Munkáit elsősorban magyar nyelven adja közre, de több publikációja jelent meg angolul is.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Özvegy, Ferge Sándorral 1953-ban kötött házasságából két (Sándor, 1953 és Anna, 1955) gyermeke született. Nagyapja Kecskeméti Ármin (1874–1944) makói rabbi és irodalomtörténész, édesapja Kecskeméti György (1901–1944) újságíró volt.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Társadalmak rétegződése (1969)
  • A francia szociológia (szerk., 1971)
  • Az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága (1974)
  • A Society in the Making (1979)
  • Társadalompolitikai tanulmányok (1980)
  • Társadalmi újratermelés és társadalompolitika (1982)
  • Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből (1986, 2001)
  • Szociálpolitika ma és holnap (társszerk., 1987)
  • Dynamics of Deprivation (társszerk., 1987)
  • Van-e negyedik út? (1989)
  • Szociálpolitika és társadalom (1991)
  • Social Costs of Transition (1996)
  • Elszabaduló egyenlőtlenségek (2000)
  • Társadalmi védelem, kirekesztés és szegénység Magyarországon (társszerző, 2002)
  • A szegénység és kirekesztés változása, 2001–2006 (társszerző, 2006)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 342–343. o.
  • MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 321. old., ISSN 1787-288X

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferge Zsuzsa témájú médiaállományokat.