Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A LIGA Szakszervezetek logója

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, vagy rövidebb, ismertebb nevén a Liga Szakszervezetek egyike a hat magyar szakszervezeti szövetségnek.

Taglétszáma mintegy 110 ezer. Mintegy 12-15 ezer fővel növelte a létszámot 2007-ben, hogy az Autonóm Szakszervezetek helyett a Ligához csatlakoztak a villamosipari dolgozók, illetve a SZEF-től átigazolt hozzájuk a rendvédelmi dolgozok jelentős része.[1]

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Liga elnöke 2010-ben Gaskó István (aki egyben a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke is), alelnökei Horváth Lajos, Hangonyi Zoltán, Pongó Géza (FRSZ), Gál Resző (VD).

Néhány fontos tagszervezete: Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ)[2], Magyar Orvosok Szövetsége, Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ)[3], Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége [4], Független Rendőr Szakszervezet [5], Honvédszakszervezet [6], Dohányipari Dolgozók Szakszervezete, Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete [7], Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet [8].

Ágazatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Liga képviselte ágazatok közt meghatározó a közlekedés, szolgáltatás, az oktatás és a rendvédelem (de vannak vasas és építőipari, illetve kisebb részben mezőgazdasági és bányászati tagszervezetei is). A 2010-es, Országos Érdekegyeztető Tanácsban való részvételt megállapító bizottság szerint a hat konföderáció közül egyedüliként minősült külön-külön is a verseny- és a közszférában.

Céljai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetség általánosságban ellenzi a kormányzati bérkorlátozó politikát a piaci szférában. A szakszervezeti konföderációk közül a LIGA szervezte a legtöbb aktív érdekvédelmi akciót (közel 30 sztrájkot, illetve demonstrációt). Céljai közt szerepel a kötelező munkaidő csökkentése napi 8 óráról napi 7,5 órára.

A LIGA szerint az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott országok munkavállalói számára mielőbb biztosítani kell az EU területén a korlátok nélküli munkavállalást.

A LIGA több mint 3 éve küzd a feketegazdaság kifehérítése és a korrupció leküzdése ellen, rendszeresen felhívva a kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek érdekében. Ugyanezt hangsúlyozza a 2008 végén begyűrűzött gazdasági válság kezelése kapcsán is.

Nemzetközi kapcsolatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LIGA 1993-tól a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetség, 1995-től az Európai Szakszervezeti Szövetség, 1996-tól az OECD mellett működő Szakszervezeti Tanácsadó Bizottság (TUAC) tagja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1988 decemberében hozták létre értelmiségi szervezetek, de a következő években nagy számban csatlakoztak hozzá a munkásszervezetek.

2007-ben a Liga Gaskó István elnökletével több közös akciót szervezett a Palkovics Imre vezette Munkástanácsok szakszervezeti konföderációval. Közösen szervezték meg 2007. november 21-én az egészségbiztosítás tervezett privatizációja, a vasúti szárnyvonalak bezárása és egyéb kormányzati intézkedések elleni akciókat. A sztrájksorozat, amelyben több tízezer ember vett részt, az eddigi legszélesebb akcióösszefogást hozta a különböző gazdasági ágakban működő szakszervezetek közt. A Parlament előtt tartott esti tüntetésben 5-10 ezer ember vett részt. A tüntetést támogatta az ellenzéki Fidesz. Ezért, és mert Gaskó találkozott Orbán Viktor Fidesz-elnökkel, a kormánypárt MSZP azzal vádolta meg a Ligát, hogy politikai és nem szociális okokból tüntet. A többi szakszervezeti konföderáció szolidaritását fejezte ki az akciók céljaival, de nem csatlakozott hozzá (a Ligán kívüli öt konföderáció hetekkel korábban együtt rendezett - kisebb hatású - tüntetést az egészségbiztosítás privatizációja ellen).[2]

LIGA az ETUC demonstráción - Budapest, 2011

Újabb összetűzést okozott a szocialistákkal, hogy december eleján Gaskó megígérte, hogy a szakszervezet kifizeti a pártjuk ellen szavazó azon szocialista országgyűlési képviselők frakcióbüntetését, akik december 17-én az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvény ellen szavaznak.[3]

A 2007. december 17-re, az egészségbiztosítási törvény átalakításáról szóló parlamenti zárószavazás napjára a Liga több ágazatra kiterjedő sztrájkot hirdetett, a törvény életbe lépése ellen. A munkabeszüntetéshez több tagszervezet is csatlakozott, köztük a vasúti- és légiközlekedésben dolgozók, a pedagógusok, valamint az energiaipari alkalmazottak is. Bár a sztrájk határozatlan idejűre volt meghirdetve, miután a parlament kormányoldali többséggel megszavazta az egészségbiztosítási törvényt, a Liga a sztrájk felfüggesztését választotta.[4] Ezután 2008 januárjában országos népszavazási kezdeményezés keretében pár hónap alatt közel 600.000 aláírást gyűjtött több civil szervezettel is együttműködve, melynek tervezett parlamenti megszavazása előtt a kormány végül visszavonta a törvényt.

A 2009-es év során a begyűrüző gazdasági válság ellen tett megszorító intézkedések miatt szinte egyedüliként tiltakozott demonstrációkkal és sztrájkokkal.

A 2011-es évben a Munka Törvénykönyve egyeztetés nélküli, teljes újraírása ellen a Liga szintén egyedüliként hirdetett sztrájkot a szakszervezeti konföderációk közül. Végül a sztrájkok helyett két alkalommal is országszerte félpályás útlezárásokkal kényszerítette ki, hogy a kormány újjáélessze a szociális párbeszéd intézményeit, és kompromisszumokat kössön az új Mt-ről.[5]

Az Orbán-kormányok idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]