Államháztartás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer (más néven az államháztartás rendszere) Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszernek egésze. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük.

Feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • allokáció: az állam a szükséges erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi feladatok ellátását
  • újraelosztás: korrigálja a vagyoni értékű jogok örökléséből és a piaci működésből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat
  • az egyensúly megőrzése: elősegíti a gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtését a megfelelő szintű foglalkoztatás, csoportérdekek összehangolása
  • jogi keretek kialakítása
  • önfenntartás

Működésének feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az államháztartás működéséhez meg kell teremteni a feltételeket:

  • a megfelelő pénzügyi egyensúlyra
  • a kijelölt állami feladatvállalás teljesítésére
  • a közpénzekkel való hatékony gazdálkodásra
  • a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrizhetőségére

Alrendszerei Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az államháztartási törvény 2010. január 1-je előtt négy államháztartási alrendszert sorolt fel:

  1. központi költségvetés
  2. társadalombiztosítási költségvetés
  3. elkülönített pénzügyi alapok mérlege
  4. helyi önkormányzatok gazdálkodása (mérlege)

2010. január 1-je óta[1] a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik, azaz az államháztartás két alrendszerből áll:

  1. központi alrendszer
  2. önkormányzati alrendszer

Alapegységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdálkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bevételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülő bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek. A végleges, vagy vissza nem térülő bevételek:

  • adók
  • vámok
  • illetékek
  • járulékok befizetése
  • hozzájárulások
  • bírságok

Az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek:

  • belső kölcsönök
  • külföldi kölcsönök
  • egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek

Kiadásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állami kiadások:

  • szociális és egészségügyi ellátás
  • kultúra, oktatás
  • honvédelem és a rend-, és jogbiztonság

Egyéb kiadások:

  • a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai
  • nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások
  • adósságszolgálat

Egyenleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bevételek és a kiadások különbsége a többlet (ha pozitív) vagy a hiány (ha negatív).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]