Államháztartás

Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer (más néven az államháztartás rendszere) Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszernek egésze. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük.

Feladatai

• allokáció: az állam a szükséges erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi feladatok ellátását
• újraelosztás: korrigálja a vagyoni értékű jogok örökléséből és a piaci működésből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat
• az egyensúly megőrzése: elősegíti a gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtését a megfelelő szintű foglalkoztatás, csoportérdekek összehangolása
• jogi keretek kialakítása
• önfenntartás

Működésének feltételei

Az államháztartás működéséhez meg kell teremteni a feltételeket:

• a megfelelő pénzügyi egyensúlyra
• a kijelölt állami feladatvállalás teljesítésére
• a közpénzekkel való hatékony gazdálkodásra
• a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrizhetőségére

Alrendszerei Magyarországon

Az államháztartási törvény 2010. január 1-je előtt négy államháztartási alrendszert sorolt fel:

1. központi költségvetés
2. társadalombiztosítási költségvetés
3. elkülönített pénzügyi alapok mérlege
4. helyi önkormányzatok gazdálkodása (mérlege)

2010. január 1-je óta a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik, azaz az államháztartás két alrendszerből áll:

1. központi alrendszer
2. önkormányzati alrendszer

Alapegységei

• költségvetési szervek
• alapok
• előirányzatok

Gazdálkodása

Bevételei

Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülő bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek. A végleges, vagy vissza nem térülő bevételek:

• adók
• vámok
• illetékek
• járulékok befizetése
• hozzájárulások
• bírságok

Az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek:

• belső kölcsönök
• külföldi kölcsönök
• egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek

Kiadásai

Az állami kiadások:

• szociális és egészségügyi ellátás
• kultúra, oktatás
• honvédelem és a rend-, és jogbiztonság

Egyéb kiadások:

• a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai
• nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások
• adósságszolgálat

Egyenleg

A bevételek és a kiadások különbsége a többlet (ha pozitív) vagy a hiány (ha negatív).

Lásd még

• Államháztartási reform
• Költségvetés
• Gazdaságpolitika

Külső hivatkozások

• Dr. Sóvágó Lajos: Államháztartási ismeretek