MTA doktora
A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora[1] (röviden: az MTA doktora, nevezik még nagydoktorinak is), valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Ez az elérhető legmagasabb tudományos fokozat Magyarországon.
Az MTA doktora cím története és szerepe[szerkesztés]
Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel. Mindkettő rövidítése DSc, de a korábbi cím a szovjet доктор наук cím magyarországi verziója volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1949 óta csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet. A cím a köznyelvben nagydoktor. A magyar felsőoktatásban a professzori előlépés tudományos mércéje az akadémiai doktori cím (korábban fokozat).[2]
Szabályozások[szerkesztés]
Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki[1]
- tudományos fokozattal rendelkezik,
- az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította,
- tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki,
- tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
Az MTA doktora cím megszerzését az alábbiak szabályozzák:[1]
- MTA törvény - 1994. évi XL. törvény[3] a Magyar Tudományos Akadémiáról
- 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet[4] a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról
- A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya (ASZ)
- Az MTA Doktori Szabályzata
- Az MTA Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje
- Az MTA Tudományos osztályainak doktori ügyrendjei
- Az MTA Tudományos osztályainak minimumkövetelményei
Az MTA doktora címet szerzettek[szerkesztés]
Az MTA doktora címben 2011 óta 800 fő,[5] összesen 2610 fő[6] részesült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c MTA doktora eljárás (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. január 14. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
- ↑ Magyar Tudomány 2020/3 - Akadémiai doktorok – egyetemi tanárok: párhuzamosok, ha találkoznak - MeRSZ (angol nyelven). mersz.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
- ↑ MTA doktora címben részesültek (2011-től) (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
- ↑ Az MTA doktorai (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)