Vágó Béla (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágó Béla
Béla-vago-vicecomisario-interior-hungría--outlawsdiary02tormuoft.png
Születési neve Weiss Béla
Született 1881. augusztus 9.
Kecskemét
Elhunyt 1939. március 10. (57 évesen)
Szovjetunió
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus,
újságíró

Vágó Béla (szül. Weisz, Kecskemét, 1881. augusztus 9.Szovjetunió, 1939. március 10.) újságíró, kommunista politikus, belügyi népbiztos, katonai parancsnok.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 után a szociáldemokrata baloldal egyik vezetője, és a Népszava munkatársa. 1906-tól az MSZDP több vidéki szervezetének titkára. 1914-től a Magánalkalmazottak Szakszervezetének munkatársa volt. Az I. világháború idején kapcsolódott be az antimilitarista mozgalomba, és melynek később egyik vezetője lett. A 1918 és 1919. január 28-a között a Budapesti Munkástanács kommunista frakciójának vezetője. 1919. február 20-án letartóztatták, a gyűjtőfogházban pedig az egyik aláírója volt a két párt (MSZDP és KMP) egyesülését, illetve a proletárdiktatúra kikiáltását kimondó nyilatkozatnak.[1][2] A Tanácsköztársaság idején a vasúti illetve hajózási népbiztos, majd a Vörös Hadsereg I. hadtestének parancsnoka. A tanácshatalom bukása után emigrált a Szovjetunióba. Később a Sarló és Kalapács című moszkvai emigráns újság főszerkesztője lett. 1939. február 28-án koholt vádak (kémkedés, ellenforradalmi tevékenység) alapján letartóztatták, majd március 10-én elítélték, s az ítéletet még aznap végrehajtották. 1956. február 25-én rehabilitálták.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.)
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.