Otto Bauer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otto Bauer
Otto Bauer.jpg
Otto Bauer
Született 1881. szeptember 5.
Bécs
Elhunyt 1938. július 4. (56 évesen)
Párizs
Foglalkozása politikus
diplomata
filozófus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Bauer témájú médiaállományokat.

Otto Bauer (Bécs, 1881. szeptember 5.Párizs, 1938. július 4.) osztrák szociáldemokrata politikus és államférfi volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségi problémáinak megoldását a nemzetállamok létrehozásában látta. Az első világháború után Ausztria Németországhoz való csatlakozásának egyik legjelentősebb támogatója volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Otto Bauer 1881. szeptember 5-én született Bécsben egy zsidó[1] származású osztrák család gyermekeként. Korai munkássága során „Die Zukunft” (a jövő) néven megalapította a szocialista oktatási mozgalmat és számos folyóiratban jelentetett meg cikkeket, majd 1904-től a párt parlamenti frakciójának titkári tisztségét látta el. Az elméleti kérdésekben való tisztánlátását és tehetségét példázta az 1907-ben megjelentetett „Die Nationalitätenfrage und die Sozialdemokratie” (A nemzetiségi kérdés és a szociáldemokrácia) című publikációja is. Ebben a nemzetiségi ellentéteket az osztályharchoz hasonlította és helyesen megjósolta az első világháborút követő, a dunai régiót érintő események jelentős részét.[2]

Az első világháborúban katonai szolgálatot látott el és orosz hadifogságba esett. 1917-ben hazatérve a párt baloldali szárnyának vezetője lett. A háború végén osztrák külügyminiszterré nevezték ki. 1919. március 2-án egy titkos csatlakozási szerződést kötött Németországgal, amelyet a szövetségesek elutasítottak. Bauer erről a periódusról részletesen az 1923-ban megjelentetett „Die österreichische Revolution” (az osztrák forradalom) című művében írt. 1919 júliusában lemondott a külügyminiszteri tisztségről, de pártjának meghatározó alakja maradt. 1929-től 1934-ig az Osztrák Nemzeti Tanács tagja volt. A sikertelen 1934-es bécsi szocialista felkelés után előbb Csehszlovákiába, majd Franciaországba menekült. 1938. július 4-én hunyt el Párizsban.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Abraham Malamat, Haim Hillel Ben-Sasson. A history of the Jewish people. George Weidenfeld and Nicolson Ltd., 950. o. ISBN 067 4397 312 (1976) 
  2. ^ a b Encyclopedia Britannica (Library Edition): Otto Bauer (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. július 27.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]