Heller Ágnes
| Heller Ágnes | |
 |
|
| Az Ünnepi Könyvhéten, 2010. június. | |
| Születéskori neve | Heller Ágnes |
| Született | Budapest,  1929. május 12. (82 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filozófus egyetemi tanár MTA-tag |
| Kitüntetései | Széchenyi-díj (1995) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004) |
Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – ) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus felesége. Az első férje Hermann István volt.
Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi.[1] A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában már jöttek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A második világháború után Magyarországon is visszavonták a zsidótörvényeket, Heller Ágnes felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947–1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.
A Budapesti Iskola[2] megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963-ig Heller középiskolában tanított. 1963–1973-ig az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben egy hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.
Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották a MTA levelező (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritusként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.
Elkötelezettsége, demokratikus gondolkodása az 1960-as évek közepétől az új gazdasági mechanizmus szellemének jegyében leginkább Bibó Istvánéval rokon: a polgári demokratikus gondolatszabadság jegyében gondolkodni, politizálni, tudományokat művelni.
[szerkesztés] Művei (válogatás)
[szerkesztés] Művei Magyarországon
- Az aristotelési etika és az antik ethos (Budapest, Akadémia Kiadó, 1966)
- A reneszánsz ember. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967)
- Portrévázlatok az etika történetéből (Budapest, Gondolat Kiadó, 1976)
- Az ösztönök. Az érzelmek elmélete (Budapest, Gondolat Kiadó, 1978)
- Jalta után (Fehér Ferenccel, 1990)
- Diktatúra a szükségletek felett (Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel, magyarul 1991)
- Leibniz egzisztenciális metafizikája. (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1995)
- Bicikliző majom (Kőbányai János interjúregénye. Budapest, Múlt és Jövő Kiadó, 1997, 2004)
- A „zsidókérdés” megoldhatatlansága, avagy mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek? (Budapest, Múlt és Jövő Kiadó, 2004)
- Megtestesülés. (Debrecen, Csokonai Kiadó, 2005. Ser. Alföld könyvek.)
- New York-nosztalgia. (Budapest, Jelenkor Kiadó Kft., 2008)
- Művei és fordításai az OSZK adatbázisában.
[szerkesztés] Művei külföldön
- Reconstructing aesthetics. Ed. Fehér, F. Oxford, 1986
- Beyond justice. Oxford – Boston, 1988
- The postmodern political condition, with Ferenc Fehér. Cambridge – New York, 1988
- General ethics. Oxford – Boston, 1990
- A philosophy of morals. Oxford – Boston, 1990
- Más allá de la justicia. Madrid, 1990
- The grandeur and twilight of radical universalism, with Ferenc Fehér. New Brunswick, 1991
- La condizione politica postmoderna. Genova, 1992
- A philosophy of history in fragments. Oxford – Boston, 1993
- Etica generale. Bologna, 1994
[szerkesztés] Megjelent beszélgetései
- Heller Ágnes és Jutta Hausmann disputája a Genezisről - * Asztali beszélgetések...1 - Öt párbeszéd szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008
- Csepregi András, Fabiny Tamás, Heller Ágnes és Jókai Anna disputája a Honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk kérdéséről- * Asztali beszélgetések...2 - A csendesség felé szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008
[szerkesztés] Tudományos tisztségei
- Magyar Filozófiai Szemle (Budapest) szerkesztője (1956)
- Thani Eleven (Melbourne), szerk. bizottsági tag
- A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja
[szerkesztés] Társasági tagság (válogatás)
- Collège International de Philosophie (Párizs)
- International Society of the Sociology of Knowledge
- Société Européenne de Culture (Velence)
- Magyar Filozófiai Társaság
[szerkesztés] Kitüntetései (válogatás)
- Lessing-díj, Hamburg (1981)
- Kitűnő oktató (1990)
- Hannah Arendt professor of Philosophy, Bréma, (1994)
- Széchenyi-díj (1995) – Tudományos munkássága elismeréseként.
- Díszdoktor, Melbourne, (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004. március 15.)
- Európai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése (2004)
- Firenze város kitüntetése (2004)
- Pro Scientia aranyérem (2005)
- Sonning-díj (2006)
- Hermann Cohen-díj (2007)
- Vig Mónika-díj (2007)
- Mazsike Várhegyi György-díj (2007)
- Budapest díszpolgára (2008)
- Goethe-érem (2010)
- MSZP Közéleti díj (2011)
[szerkesztés] Jegyzetek és források
- ↑ Heller Ágnes: Bicikliző majom
- ↑ A Budapesti Iskola fő személyiségei: Lukács György, Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György, Hermann István, Vajda Mihály.
- Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Heller Ágnes lásd 131. p. ISBN 963-482-037-9
- Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. 1. köt. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, Greger–Biográf, 1999. Heller Ágnes lásd 676. p.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Heller Ágnes a New York-i magyar kulturális évad testületében, 2007
- Heller Ágnes önéletrajza
- Heller Ágnes a Mindentudás Egyetemén
- Heller Ágnes: 1968
- Heller Ágnes: Elmélkedés a hiszékenységről, 1997.
- Heller Ágnes a MAZSIKE (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) honlapján
- Heller Ágnes: Kertész Imre: Négy töredék
- Szarvas István: A filozófia (bölcsesség szeretete) nagyasszonya - Hetedhéthatár
- ATV Az Egyenes beszéd vendége: Heller Ágnes videó
- MTV Záróra 2008. május 20.
