A magyar labdarúgó-válogatott 1902. október 12-i mérkőzése
Előző mérkőzés - Következő mérkőzés
A mérkőzés összefoglalója, amivel elkezdődött a magyar futballtörténelem.
Tartalomjegyzék |
Előzmények [szerkesztés]
1902. október 12-én eljött az első hivatalos nemzetek közötti válogatott mérkőzés ideje. A magyar labdarúgó-válogatott már többször megmérkőzött Európában túrázó klubcsapatokkal, de azok nem számítottak hivatalos mérkőzéseknek. Az első ellenfél az osztrák labdarúgó-válogatott volt. Maga a labdarúgás gyerekcipőben járt még az Osztrák–Magyar Monarchia ezen részén így nem váltott ki nagy sajtóvisszhangot a két csapat mérkőzése. Bécsben rendezték meg a találkozót és úgy reklámozták, mint a Bécs–Budapest összecsapást. E miatt is mondta le jó pár magyar labdarúgó az utazást mivel komolytalannak érezték (Ordódy, Gilly, Gorszky és Linder). 1908-ban a két szövetség hivatalos válogatott mérkőzésnek ismerte el. Az osztrák közönséget sem villanyozta fel az esemény. Félezren voltak kíváncsiak a WAC (Wiener Athletiksport Club) stadionjában, a Práterben. A mérkőzés előtt Bécs utcáin furikázták körbe a magyar játékosokat, így is reklámozva az összecsapást. Az angol Roland Shires volt a bíró, aki Vienna Cricket and Football-Club tagjaként balösszekötőt játszott Budapesten.
Keretek [szerkesztés]
Az MLSZ Igazgatótanácsa a Teréz körúti Stanoj kávéház külön helyiségében rakta össze szavazás után a csapatot és Gillemot Ferenc szövetségi kapitányra bízta a trenírozást. Az osztrák szövetség ˙(Österreichischer Football Unio) már megmérkőzött Svájccal, de ott angol játékosok is pályára léptek és az nem számított válogatott mérkőzésnek. A hazaiaknál az iskolai kicsapást elkerülendő többen álnéven játszottak. Eipel (Wilhelm Eipeldauer), Omlady (Emil Wachuda), Quick (Raimund Mössner) és Jan (Johann Studnicka).
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
megjegyzés: Az adatok a mérkőzés előtti állapotnak megfelelőek!
Az összeállítások [szerkesztés]
| 1902. október 12. 1. Mérkőzés Barátságos |
Ausztria |
5 – 0 | WAC-pálya, Bécs Nézőszám: 500 Játékvezető: Roland Shires (angol) |
|
| Taurer Huber Studnicka |
|
||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A mérkőzés [szerkesztés]
A hazaiak kezdő-tizenegyében 7 WAC játékos kapott helyett, benne négy játékos az öttagú csatársorban, míg a magyaroknál 7 klub adta a játékosokat. A sógorok már a 10. percben 2:0-ra vezettek. Johann „Jan" Studnicka 3 gólig jutott. Az osztrákok könnyed játékkal 5:0-ás győzelmet arattak. A magyarok inkább durvaságukkal próbálták teljesítményüket javítani, amire a vendéglátók egy jelzővel kedveskedtek, "lekutyamagyarozták" ellenfelüket, majd a díszvacsorán is az öt osztrák elszivárgása után magukban búsnótákat daloltak a magyarok. A mérkőzés követően megállapodás született miszerint a két csapat évente két alakalommal Bécsben és Budapesten megmérkőzik egymással.
Hajós Alfréd csapatkapitány elemzést írt az akkori sportlapban, a Sport Világ-ban. Az osztrákok összeszokottak és egységesebbek voltak, mivel a WAC csapatára épültek. A magyaroknak pont ez volt az Achilles-pontjuk, mivel az összeszavazott csapat tagjai egyénileg jó játékosok voltak, de sosem játszottak egymás mellett vagy előtt és így nem érezték egymást.


