Paavo Nurmi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paavo Nurmi
Paavo Nurmi (Antwerp 1920).jpg
Nurmi az 1920. évi nyári olimpiai játékokon
Született
1897. június 13.
Turku, Finnország
Elhunyt
1973. október 2. (76 évesen)
Helsinki, Finnország
Nemzetisége finn
Foglalkozása közép- és hosszútávfutó

Paavo Nurmi (Turku, 1897. június 13.Helsinki, 1973. október 2.) finn „csodafutó”. Az 1920-as években a világ legjobb közép- és hosszútávfutója volt, sok világrekordot állított be a legkülönbözőbb távokon, 1500 m-től 20 km-ig.

A Futók királyának és a Repülő finn-nek (The Flying Finn) is elnevezett Nurmit minden idők legnagyobb olimpikonjának és atlétájának is tartják.

A hazájában addig ismeretlen Nurmi elsőként az 1920. évi nyári olimpiai játékokon szerepelt a finn csapatban. Első napján 1920. augusztus 17-én 5000 méteres távon állt rajthoz. Gyors kezdéssel igyekezett a többi futót rögtön az első szakaszban lerázni, de a francia Joseph Guillemot végig bírta az iramot, és a hajrában győzött. Ezt a vereséget Nurmi élete legkeserűbb vereségeként könyvelte el. Két nappal később aztán a 10 000 méteres távon Nurmi jobb taktikával legyőzte Guillemot-ot, és megszerezte élete első olimpiai aranyérmét 31:45,8-as időeredménnyel. Ismét két nap múlva a 8 kilométeres terepfutás került sorra, amikor a kezdettől fogva vezető Guillemot 6 kilométer után kifáradva kiállt, majd a végső küzdelemben Nurmi 0,6 másodperc előnnyel nyert a svéd Erik Backman előtt.

Az olimpia után Nurmi Helsinkibe költözött, ahol szponzorok támogatásával az ipari iskolát elvégezte. A következő évben, 1921. június 20-án Stockholmban megkísérelte az 5000 méteres világrekordot megdönteni, de a rossz körülmények miatt meghiúsult a próba. Június 22-én, két nap múlva 10 000 méteren ugyanez a kísérlet sikerült (30:40,2). 1922-ben Nurmi folytatta a megkezdett rekordvadászatot. Elsőként szeptember 4-én új 2000 méteres világrekordot állított fel. Hannes Kolehmainen 5000 méteren Stockholmban 1912-ben felállított eredményét (14:36,6) lehetetlennek tartották megdönteni. Nurmi önmagának felállított célja pontos beosztással 14:35 volt. Először szeptember 10-én próbálkozott, de a zuhogó esőben futva az eredmény csak a világ 3. legjobb ideje lett. Ismét két nap kellett a fordulathoz. A jó időben futott 5000 méteres táv időeredménye 14:35,3, új világrekord.

Olimpiai helyezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Antwerpen, 1920:
    • aranyérem – 10 000 m hosszútávfutás
    • aranyérem – 8 000 m terepfutás (egyéni)
    • aranyérem – 8 000 m terepfutás (csapat)
    • ezüstérem – 5 000 m hosszútávfutás
  • Párizs, 1924:
    • aranyérem – 1 500 m
    • aranyérem – 5 000 m hosszútávfutás
    • aranyérem – 5 000 m terepfutás (egyéni)
    • aranyérem – 5 000 m terepfutás (csapat)
    • aranyérem – 3 000 m (csapat)
  • Amszterdam, 1928:
    • aranyérem – 10 000 m hosszútávfutás
    • ezüstérem – 5 000 m hosszútávfutás
    • ezüstérem – 3 000 m gátfutás

A kilenc olimpiai arany- és három ezüstérem mellett Paavo Nurmi nevéhez 25 egyéni és 2 váltóvilágrekord fűződik, körülbelül 300 verseny, melyek közül 1919 után csak 15-ről jött el úgy, hogy nem ő volt az első helyezett.

Paavo Nurmi meggyújtja az 1952-es olimpiai lángot Helsinkiben

Nurmi sportpályafutása botrányszerűen ért véget röviddel az 1932-es Los Angelesi nyári olimpia előtt, amikor egy amerikai versenyen átvett díj miatt váratlanul profi sportolónak sorolták be. Ez egyben az olimpián való részvételtől is megfosztotta, ahol szándéka szerint maratonfutóként szerette volna megkoronázni pályafutását. Utoljára 1952-ben a helsinki olimpián láthatta a közönség, amikor a nyitóünnepségen ő futott be a stadionba a fáklyával és gyújtotta meg az olimpiai lángot.

A mogorva és zárkózott sportoló ezután az üzleti életben építőiparral és részvénykereskedelemmel foglalkozott. Az első orvosmentőautókat Finnországba Nurmi anyagi támogatásával szerezték be. 1968-ban saját néven alapítványt hozott létre, mely a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatát támogatja.

Zárkózottságára jellemző, hogy a 70 éves Paavo Nurmi csak azért volt hajlandó ünnepi riportot adni, mert a riporter az akkori finn elnök, Urho Kekkonen volt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]