Risto Ryti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Risto Ryti
Ryti.jpg
Finnország 5. elnöke
Hivatali idő
1940. december 19.1944. augusztus 4.
Előd Kyösti Kallio
Utód Carl Gustaf Emil von Mannerheim

Született 1889. február 3.
Finnország Huittinen, Finnország
Elhunyt 1956. október 25. (67 évesen)
Finnország Helsinki, Finnország
Párt Nemzeti Haladáspárt
Foglalkozás politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Risto Ryti témájú médiaállományokat.

Risto Heikki Ryti (Huittinen, 1889. február 3.Helsinki, 1956. október 25.) Finnország 5. elnöke, kétszer kormányt is alakított, és pénzügyminiszter is volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Módos parasztgazda gyermekeként látta meg a napvilágot, de nem igazán vette ki a részét a földművelésből, mert már gyerekkorában a könyveket bújta. A családja úgy döntött, hogy ha Risto már nem segít a gazdálkodásban, legalább tanuljon, így Poriba íratták gimnáziumba. Az ötlet helyesnek bizonyult, mert az igyekvő fiú végül Helsinkiben, az egyetem jogi karán szerzett diplomát.

Az I. világháború kitörése előtt Oxfordba utazott, hogy a tengeri jogot tanulmányozza, de a harcok kitörésével haza kellett térnie. Otthon, 1916-ban megnősült, s az évek során három gyermeke született.

Politikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ryti 1919-ben belépett a Nemzeti Haladáspártba, melynek tagjaként kétszer választották meg parlamenti képviselővé, s 1921-22-ben, valamint 1922-24-ben a pénzügyminiszteri tisztséget is betöltötte. A finn pénzügypolitikára 1923-29 és 1944-45 között, mint a Finn Nemzeti Bank vezetője is hatással volt.

1939-40-ben a Téli háború idején két egységkormány miniszterelnöke volt. 1940 decemberében választották köztársasági elnökké. 1944 júniusában kötött megállapodást a németekkel, hogy a tőlük kapott hadfelszerelésért cserében a finnek addig nem lépnek ki a háborúból, amíg a Harmadik Birodalomnak szüksége van rájuk. A helyzet változásával Ryti maga mondott le a posztjáról, hogy elősegítse a Szovjetunióval való tárgyalásokat és a németekkel kötött megállapodás felmondását. Ezzel a tettével elősegítette, hogy habár Finnország sokáig a vesztesek oldalán harcolt, Helsinkit mégsem szállták meg soha az ellenséges csapatok. Így maradt esélye az országnak egy minimális függetlenségre.

1946-ban Rytit a Szovjetunió elleni harcban játszott szerepéért háborús bűnösnek kiáltották ki és tízéves börtönbüntetésre ítélték. 1949-ben elnöki kegyelemmel szabadult. Az életéből hátralévő években már nem politizált, jórészt a visszaemlékezéseit írta. Temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára.

Időnként fellángol a vita Finnországban, hogy a Ryti nevén esett csorbát hivatalosan kellene kiköszörülni, vagyis rehabilitálni az ellene felhozott vádak alól. Az állami vezetés eddig mindig visszautasított a kérést, ugyanis állítják, a finn nép soha nem tartotta bűnösnek Rytit, így nincs is mit cáfolni. Így sikerül rendre elsimítani az esetleges diplomáciai konfliktust Oroszországgal.

Elődje:
Kyösti Kallio
Finnország elnöke
1940. december 19.1944. augusztus 4.
Utódja:
Carl Gustaf Emil von Mannerheim

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Risto Ryti című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Risto Ryti című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Risto Ryti témájú médiaállományokat.

Ki kicsoda Finnországban, szerk.: Maticsák Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. ISBN 963-472-398-5