Zsindely Ferenc
| Zsindely Ferenc | |
 |
|
| Zsindely Ferenc és Zsindelyné Tüdős Klára egy körmenetben 1938-ban | |
| Született | Kisvárda 1891. december 25. |
| Elhunyt | Balatonlelle 1963. április 26. (71 évesen) |
Zsindely Ferenc (Kisvárda, 1891. december 25. – Balatonlelle, 1963. április 26.) jogász, író, miniszter. Felesége Zsindelyné Tüdős Klára Magyar Királyi Operaház kosztümtervezője, divattervező, írónő, rádió-előadó, az első magyar nő, aki filmet rendezett, az Országos Református Nőszövetség elnöke, az Új Magyar Asszony című lap alapítója.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Budapesten szerzett jogi diplomát és ügyvédi oklevelet. 1918-tól főispáni titkár és Komárom vármegye tiszteletbeli főjegyzője, 1921-től pénzügyminiszteri titkár, 1934-től kincstári főtanácsos, 1938-ban vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár volt. 1939-ben miniszterelnökségi államtitkár lett. 1931-től 1944-ig Komárom város kormánypárti országgyűlési képviselője és Komárom vármegye törvényhatósági bizottsági tagja. 1943. március 29-étől 1944. március 22-éig kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt a Kállay-kormányban. 1945 után egy kertészetben dolgozott. Közgazdasági műveket írt és szépirodalommal is foglalkozott.
Magatartása a második világháború alatt [szerkesztés]
A második világháború alatt folytatott náciellenes tevékenységének eredményeképpen 72 menekültet, először főleg gyermekeket, de később számos zsidót is bújtatott és mentett meg Istenhegyi úti villájában, és a svéd misszióval együtt még két otthonban kb száz menekült teljes ellátását szervezte a vészkorszak alatt. A zsidómentés megszervezésében felesége, Zsindelyné Tüdős Klára vállalt komoly szerepet, aki jó nevű, hívő református családból származott, és a túlzsúfolt villában példátlan ügyességgel szervezte meg a háztartás működését. Visszaemlékezések szerint élhetővé, elviselhetővé tették a rejtegetett emberek számára az életkörülményeket önzetlen és áldozatkész hozzáállásukkal, miközben folyamatosan ott lebegett fejük felett a kivégzés réme. Többek között ők bújtatták Apró Antalnét (Gyurcsányné Dobrev Klára nagymamája) két gyermekével, valamint Schifferné Szakasits Klárát három fiával. A háború után a zsidómentésben tevékenyebb Zsindelyné Tüdős Klárát Izrael állama kitüntette. Zsindelyéket a kommunista rezsim a Horthy-rendszerben tanúsított szerepvállalásukért az 1950-es években megfosztotta vagyonuktól és kitelepítették őket. Egy jóakarójuk Balatonlellén a nyaralója hazmesterlakását ajánlotta föl számukra, itt élte le Zsindely Ferenc élete utolsó szakaszát. Apró Antal közbenjárására özvegye, Zsindelyné Tüdős Klára Budapestre költözhetett, a Schönherz Zoltán utcában (ma Október 23-a utca)kapott tanácsi (önkormányzati) bérlakást.
Főbb művei [szerkesztés]
- Isten szabad ege alatt (vadász elb., 1932);
- Dunárul fúj a szél… (Bp., 1938);
- A két cinke (mesekönyv, Komáromi Ferenc néven, Bp., 1948).
Források [szerkesztés]
- Zsindely Ferenc rövid életrajza mek.niif.hu (Hozzáférés: 2011. 01. 28.)
- Előre a 65 éves bűnök útján! szentkoronaradio.com (Hozzáférés: 2011. 01. 28.)
- Az antiszemita-kártya mno.hu (Hozzáférés: 2011. 01. 28.)
- Székely Ház Budapesten vjrktf.hu (Hozzáférés: 2011. 01. 28.)
- Zsindelyné Tüdős Klára: Csizma az asztalon ;első kiadás: Bern, harmadik kiadás Budapest Harmat Kiadó 1998, ISBN: 9639148113
