Zsuzsi Erdei Vasút
| Zsuzsi Erdei Vasút | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Mk48-as mozdony a debreceni végállomáson
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 16 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 760 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.
Kisvasúti napja: április negyedik szombatja.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomközű vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúthi erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 20 km szakaszon Debrecen és Nyírmártonfalva között. A megépült szakasz 950 mm nyomközű volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss-gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.
A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon. Ezzel a várost övező tanyavilágot is bekacsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren. A járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre, megépült a Debrecen-fatelep állomás épülete.
1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen.
A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.
Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítását, amire 1949-ben került sor. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db gőzmozdonyt is. 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.
A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtáv sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat is. Ennek esett áldozatul Zsuzsi is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a munkát.
Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan 1977-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a kisvonatot, Debreceni Erdei Kisvasútra. 1995-ben ismét megpróbálták megszüntetni a vasutat, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól.
2006 decemberében a vasút megkapta használatra a Közlekedési Múzeum 394,023 számú gőzmozdonyát Nyíregyháza helyett.
2011. szeptemberében vágányzár lépett életbe, hogy a pályát felújítsák. Ezen felújításon a vonal 3 új megállóhellyel lett gazdagabb a pálya: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya,Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, melyek közül egy nyári nyitott kocsi van és egy fedett kocsi. Mindkettő tud mozgáskorlátozottakat szállítani. Mivel Debrecen-Fatelep állomáson áruház fog majd épülni, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőháztól nem messze lesz. Addig ameddig az új állomás meg nem épül, addig Debrecen-Hétvezér utca lesz az ideiglenes végállomás.
Jövője [szerkesztés]
Több terv született a vasút fejlesztésére. Az egyik szerint meghosszabbítanák a pályát 5 km-rel, így a végállomás Nyírmártonfalván lenne.
Járműállomány [szerkesztés]
- Jelenleg kettő üzemel a vasúton (Mk48 2002, 2006). Egy felújítás alatt (Mk48 2009).
- Mk29 001 pályaszámú BNE–50 típusú Gebus dízelmozdony
- 394,023 pályaszámú gőzmozdony
- Nyíregyházi kitérővel Nagycenkről érkezett
- Bax kocsi
- Zárt személykocsi. Jelenleg 12 darab van belőlük ezen a vasútüzemen.
- Cax kocsi
- Nyitott peronos személykocsi. Jelenleg 1 darab van belőlük ezen a vasútüzemen, felújításra várva.
Nevezetességek a vasút környékén [szerkesztés]
- Hármashegyalja : hármashegyaljai tanösvény
- Csereerdő : ennél a megállónál található az ördögárok, ami a római kori erődrendszer egyik eleme volt.
- Erdészlak : az itt található panoráma út vezet el a középkori fancsikai templomromhoz, és az erdőspusztai (bánki)tájházhoz.
Megközelíthetőség [szerkesztés]
Versike [szerkesztés]
Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a kerekek,
Vígan integetnek az óvodás gyerekek,
Lalalala, lalalala, lalalala, hu!
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||
