Sopron–Kőszeg-vasútvonal
| Sopron–Kőszeg-vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Sopronkeresztúr állomás
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | egykor 56,5 km, ma 47,065 km km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1 435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | Sopron–Sopronkeresztúr között 25 kV 50 Hz ~ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális emelkedés: | 17,0 ‰ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Minimum ívsugár: | 225 m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország nyugati szélén fekvő városait egykor összekötő Sopron–Kőszeg-vasútvonal ma az Osztrák Állam tulajdonában áll. Az egyvágányú, részben villamosított mellékvonalon a személy- és áruszállítást az ÖBB végzi. A vasútvonal jelenleg korridor vasút, amely csak Sopronon keresztül csatlakozik az ÖBB hálózatához, német neve Burgenlandbahn.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
A vasútvonalat a Sopron-Kőszegi HÉV társaság építette, a vasút a Kőszeg–Szombathelyi HÉV társaság által korábban megépített, Szombathely–Kőszeg-vasútvonalának kőszegi végállomásáról indult és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút soproni állomásáig haladt. A dombvidéki jellegű, 56,5 km hosszú vasútvonalat 1908. november 5-én adták át a forgalomnak.[1] A jelentős földmunkával készült vonal három vízválasztót is átszelt, legnagyobb emelkedője 15‰ volt. A több mint száz műtárgy közül két jelentősebb, vasszerkezetű híd épült, egy 25 m nyílású a Répce felett és egy 20 m nyílású a Csara-patak felett. A felépítményt a helyiérdekű vasutaknak megfelelően 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették. 1913-ban Felsőlászlónál csatlakozott a vasútvonalhoz a Sárvár–Répcevis-vasútvonal, így létrejött a Sárvár-Bük-Csepreg-Kőszeg vasútvonal.
A trianoni békeszerződés alapján kijelölt új osztrák-magyar államhatár két helyen, Harka és Kőszeg után vágta át a vasútvonalat, amelyen az üzemeltetést a GYSEV, majd 1948-tól az ÖBB vette át.
Magyar szakasz [szerkesztés]
A kőszegi határátmenetnél 1951. október 6-án állt le a személyforgalom, 1960-ban szeptember 1-jével a teherforgalom. A vonal felbontását az osztrák fél kezdeményezte földcsuszamlásra hivatkozva. A vonal magyarországi részén, Kőszegtől a határig a vasúti pályát csak az 1990-es években szedték fel. Az egykori vasút nyomvonala helyenként fellelhető még, fel nem szedett sínek láthatóak a Kórház utca, Nemezgyári út és a volt határátkelő térségében. A régi Sörgyári megálló épülete a Vámház utcában még áll. A vasútállomás kihúzóvágánya a 87-es főút várost elkerülő szakaszának 1984-es építésével módosult és nyerte el mai alakját, megszüntetve az Alsó körúton lévő keresztezést. A Soproni úton megmaradt a szintbeli vasúti keresztezés, de sorompó helyett fénysorompós biztosítást kapott. 2009-ben[2] a Kethelyi úton a pálya telkén került a város 1956-os forradalom emlékműve felállításra az ÖBB hozzájárulásával.[3] 2006 és 2009. között Kőszeg városrendezési terve tartalmazta a vasút új nyomvonalon való helyreállítását, majd a megvalósítására alakult Vas Megye-Burgenland Vasút Rt (VBV Rt.)[4] megszűntével az ötletet elvetették.[5]
Burgenlandi szakasz [szerkesztés]
Kőszeg (Güns) és a vasútvonal Ausztriához csatolt állomásai között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása Rőtfalva (Rattersdorf) lett, a teherszállítás 1960-ig maradt fenn. A rőtfalvai állomásépület és egyben határállomás, valamint egy közeli őrház ma is látható. A vasúti pályát Felsőlászlótól (Oberloisdorf) Kőszegig elbontották, közel 11 km hiányzik.
1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva–Felsőpulya szakaszon, a teherforgalom pedig a mai napig Felsőlászlóig megmaradt. A 46,860 km-től a pályát felszedték. Az 1988. május 29-ei menetrendváltozással a személyszállítás a Sopron–Sopronkeresztúr közé szorult. 1989 és 2001 között újra járt vonat Lakompakig (Lackenbach). A Sopron–Sopronkeresztúr szakasz villamosításával 2001. decemberében a forgalom leállt Sopronkeresztúr–Lakompak szakaszon. 2007. decemberében ideiglenesen újraindult a forgalom, de már csak a Sopronkeresztúr–Sopronnyék (Neckenmarkt)/Haracsony (Horitschon) vonalon.
A 2001-es Sopron–Sopronkeresztúr szakasz villamosítása egyedül álló különlegesség az ÖBB villamos vontatásában, mivel az nem az általános osztrák 15 kV, 16,7 Hz váltakozó áramú, hanem a magyar 25 kV 50 Hz-es rendszert vette át. Gyakorlatilag a GYSEV rendszere lett meghosszabbítva. A Sopronnyék/Haracsonyig tervezett villamosítása is ezt követi majd.
Sopronnyék–Felsőpulya 23 km-es szakaszát drezinatúra keretében turisztikai célra hasznosítják, feltárva Burgenland napos vidékét.[6]
Állomások képei [szerkesztés]
-
Vasúti átjáró mezőgazdasági úton, Felsőpulya alatt
-
Alsópulya egykori állomása, ma terménytároló
-
Donauwitzben gyártott pálya 1967-ből Alsópulya állomáson
-
A vasútvonal vége Felsőlászlónál
-
Rőtfalva őrház, lebontották 2013. márciusában
-
Rőtfalva egykori vasútállomása, ma lakóház
-
Kőszeg, Kethelyi utca, az 1956-os forradalom emlékművével
-
Kőszeg-Sörgyári megálló, ma lakóház
-
Kőszeg, Kórház utca, pályatest ma
-
A kőszegi vasútállomás az egykoron Sopron felé induló pályával
-
A kőszegi vasútállomás
.jpg)
Források [szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 196. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ Némethy Mária (2009. október 23.). Ragyoghat-e 1956?. Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2010. március 1.
- ↑ Némethy Mária (2007. november 30.). Emlékmű-mizéria. Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2010. március 1.
- ↑ MTA Világgazd. Kutató Intézete – Népszabadság online: 2004. május 3.
- ↑ Kőszeg város honlapja
- ↑ Egy referencia a honlapról
Jegyzetek [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Burgenlandbahn (Österreich) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
||||||||||||||||
