Győr–Veszprém-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A 11-es vasútvonal
Strecke der Győr–Veszprém-vasútvonal
 Vonal: 11-es vasútvonal
 Hossz: 79 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: nincs ~
Győr-GYSEV felé / 8 / 1
0 Győr
3 Győr-gyárváros
1
6 Győrszabadhegy
10
16 Nyúl
19 Écs
21 Pannonhalma
23 Ravazd
27 Tarjánpuszta
28 Győrasszonyfa
31 Bakonypéterd
13. sz. vonal Tatabánya felé
34 Veszprémvarsány
13. sz. vonal Pápa felé
35 Bakonygyirót
41 Bakonyszentlászló
45 Vinye
Megye határ
Cuha híd
Cuha-völgyi alagút
Porvai alagút
Csesznekaljai völgyhíd
Alsó-Porvai alagút
50 Porva-Csesznek
régi 29
58 Zirc
63 Olaszfalu
Lókút
Lókúti-alagút
67 Eplény
Gyulafirátóti viadukt
20
79 Veszprém (Veszprém-külső), Jutas
régi 11 / 20

A Győr–Veszprém-vasútvonal a MÁV 11-es számú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található, a Bakonyt keresztben szeli át. Fő erőssége, hogy az elzárt bakonyi településeket bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Az eredeti célon túl több évtizedre megoldotta a Bakonyban bányászott bauxit és mangánérc elszállításának gondját a feldolgozó helyekre.

Ugyanakkor a cuha-völgyi szakasza az ország egyik turisztikai célpontja lett.[1] Magyarország egyik különleges vasútvonala: műszakilag egyedülálló az országban a PorvaCsesznek és Vinye közti szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad keresztül a Cuha-völgyben. Az egyik viadukt felett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút. A vasút helyiérdekű vasúti besorolást kapott s az üzemeltetése mellékvonali. A vonatok átlagsebessége 37 km/óra. 2005-ben a Cuha-völgyben a támfalak lábazatát az alámosások ellen hosszú betonküszöbökkel, kőfalakkal megerősítették. Az eredeti támfalakat olasz hadifoglyok építették az első világháború alatt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Építésének okai

Veszprémbe induló személyvonat a győri állomáson 1922-ben

A 19. század végén Győrt érintően még egy vasútvonal kiépítése volt hátra a meglévőkön kívül, hogy Győr gócponti szerepe teljes legyen. Ez a Győr-Veszprém-Dombóvár vasútvonal terve volt.

Zircen már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés lehetősége.[2] Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra beszállítására alapozták. A helyi sertéskereskedelem ismét fellendült, a század végére a győri sertéskereskedők rátértek az iparszerű termelésre. Egymás után épültek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként évi 20-30 000 sertést hízlaltak fel. Az addig Szlavóniából, Szerbiából lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi, bakonyi fajták léptek.

Az említett vasút megépítésének gondolata abban gyökerezett, hogy a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereskedelembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése és a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése megvalósuljon.

Győr városa 40 000 Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 18951896-ban megindult a vasúti forgalom.

[szerkesztés] A Győr–Veszprém–Dombóvár[3] vasútvonal építése (1895–1896)

A vasútvonalat a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV vasúttársaság építette. A minisztérium 1895 márciusában adta ki a vasútvonal építési engedélyét az „engedményes” uraknak, Széll Kálmánnak és Getto Frigyesnek. A tényleges munkákat már április 1-jén megkezdték Győrszabadhegyen, ahol a földmunkákhoz a szigetközi ármentesítési munkákhoz felfogadott, majd elbocsátott alföldi kubikusokat alkalmaztak. Május elején már Győr és Zirc között teljes erővel folyt az építkezés. A teljes vonalon 3200 földmunkás, 160 kőműves, 300 kőfejtő/kőtörő és 300 kocsifuvaros dolgozott.

Személyvonat Veszprémvarsányban

A vasútvonal teljes hossza 198,72 km. Május végéig a földmunkák teljes hosszának 30%-a, a hídak, átereszek, őrházak 15%-a készült el. Összesen 493 méter alagutat kellett készíteni, melyből a leghosszabb az eplényi, mely 310 méteres. Ezen 300 munkás dolgozott.

Az engedélyező okirat alapján a pálya 40 km/óra sebességű, 200 méter ívnagyságú, 20‰-es esésű, 4 méter koronaszélességű. Minden állomásnál 40 m², minden őrháznál 1000 m² kertet kellett biztosítani. Bakonyszentlászlón mint vízvételező állomáson 400 méter hosszú állomást kellett kialakítani. A HÉV által épített vasúti pályák teljesen új anyagból, a helyiérdekű vasúti szabvány alapján könnyű, 9 méteres, 23,6 kg/m tömegű „i” rendszerű sínekből készültek, bányakavics ágyazatban, mezőnként 13 talpfával.

1895. október elejére elkészült a Győr- Bakonyszentlászló 34 km-es szakasz. Elkészült a Cuha-völgy alagútja is. Itt több, mint 1000 ember dolgozott. Már csak a sineket kellett beemelni és álltak már a hidak is. Ezek különböző méretűek voltak: 8, 10 és 12 méteresek. A teljes munkán 25 vasúti mérnök irányításával 7800 kézi napszámos dolgozott. A Győr–Bakonyszentlászló szakaszt 1896. augusztus 11-én adták át a forgalomnak.[4]

Először a vonalon egyetlen személyvonat közlekedett. Reggel (Bakony)Szentlászlóról indult és és este itt fejezte be a napot. Ez nagyon sok gondot okozott, hiszen reggel nem lehetett Szentlászlóra, este Győrbe eljutni. A személyszállítási tarifa az 1890-ben bevezetett zónadíjon alapult.

A második szakaszban került sor a Bakonyszentlászló–Veszprém vonal átadására 1896. december 16-án.[5] (a Vinyei fűrészüzem 1912-től működik.)

A vonal 11-es vonalként jelenleg Veszprémben ér véget. A Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV további szakaszai a jelenlegi MÁV számozás szerint a 27-es számú Lepsény–Veszprém-vasútvonal és a 49-es számú Dombóvár–Lepsény-vasútvonal vasútvonal. Ma már egyiken sincs személyforgalom, a 49-es vonal egy rövid Lepsény–Enying szakasz kivételével gyakorlatilag megszűnt az 1990-es években. Régebben 11-es vonalhoz menetrendileg hozzátartozott a Veszprém–Alsóőrs vasútvonal szakasz, ez azonban nem a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV része volt.

[szerkesztés] Jelentős események a vasútvonal történetében

[szerkesztés] A vasúti forgalom megindulása

Személyvonat várakozik Zircen

A 19. század végén Győr-Veszprém vasút kiépítése volt hátra. Mint a korábbiakban láttuk, Zircig már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés megvalósításának kérdése, a megvalósításra azonban csak most nyílt lehetőség. Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra, történő beszállítására alapozták. Az 1880-as években Győrött kezdenek eltűnni a válság jelei. A helyi sertéskereskedelem ismét fellendül, s a század végére a győri sertéskereskedők rátérnek az iparszerű sertéstermelésre. Egymás után épülnek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként évi 20000–30000 db sertést hizlalnak fel. Az eddig Szlavóniából, Szerbiából lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi és a bakonyi fajták lépnek, melyek 400–450 kg-ra is felhizlaltak. Ebből a helyzetből vetődik fel az említett vasút gondolata, mellyel a cél a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereskedelembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése érdekében a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése. Győr városa 40 000,– Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895/96-ban a vasúton megindult a forgalom. A tervezett forgalmi elvárásoknak ugyan a vasút nem felelt meg, de az általa érintett területek fejlődését elősegítette. Ugyanis a 19. század végére a győri állatkereskedelem visszaesett, szinte teljesen eltűnt.

[szerkesztés] Mangánércszállítás

Trianon utáni Magyarország mangánérc készlete első sorban a Bakony jura kőzeteibe ágyazva Úrkút és Eplény határában volt megtalálható. Eplényben a mangánérc kitermelés 1932-ben indult meg. Ezt elsősorban az ózdi kohókba került, de Németországa is szállítottak. 1944-ben hadiüzem lett, majd 1946-ban államosították. 1949-től az Ércbányászati Nemzeti Vállalat része lett.

1975-en elrendelték a bányászat tartós szüneteltetését, ami az eplényi bányászat végét jelentette. Összes kitermelése a 43 év alatt 740 500 tonna érc volt.[6]

[szerkesztés] Bauxit szállítás

Bauxitszállító vonat a Bakonyban

A Bakony északi részében is feltételeztek bauxitvagyont. Vadász Elemér geológus több kutatást irányított eredménytelenül. Az 1950-es évek végén, a 1960-as évek elején Fenyőfő és Bakonyszentlászló között jelentős bauxitvagyonra bukkantak, de csak 20 év múlva kezdődött el – népgazdasági érdekből - a kitermelése. Bakonyszentlászló határában 1982-ben kezdődtek el a tényleges munkák. A bányanyitáskor több problémával kellett szembenézni (például a lejtőaknák nyitópontjának biztonságos kijelölésével, részben a természetvédelmi terület és a temető alatt húzódó aknák miatt). Ezek 1985-re megoldódtak. A bánya 1984-től üzemelt, de hivatalosan 1985-ben adták át. A bányák működésük alatt 4 millió tonna mélyművelésű és 1,2 millió tonna külfejtésű bauxitot adott az üzem hazai és kis részben külföldi (szovjet) timföldgyáraknak. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat 1996-ban új bányát nyitott a kimerültek pótlására. A térségben ismert ércvagyon a kétezres évek elejéig biztosította a bauxitbánya munkájához szükséges alapanyagot. A bauxitot célvonatokkal szállították az almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldgyárakba.[7]

Dudaron és környékén az 1940-es évek elején szenet találtak. A folyamatos termelés 1945 után indult meg. A megnövekedett szállítási igények kielégítésére 1957-ben szárnyvonalat építettek Zircig (Hossza 9 km.) A vasútvonal korszerű 48 kg-os sínekből és vasbetonaljazatokkal készült. A szénvagyon kimerüléséig illetve a bányabezárási program beteljesülésig folyt a szén szállítása az ország minden részébe. A vonal személyszállítása 20 évvel ezelőtt megszűnt, mert a Veszprém megyei VOLÁN részekre szakadása után a Bakony Volán, amelynek központja Dudaron van, a környékbeli munkások szállítására szakosodott. Ezután a vasútvonalat a környéken kitermelt bauxitvagyon elszállítására használják. Sajnos a bauxitvagyon kimerülése éveken belül várható. A 80-as években az Eocén-program keretében tervezték egy Dudar-Balinkabánya vasútvonal építését, öszekötve a bakonyi bányákat.

[szerkesztés] Személyszállítás

Pannonhalma vasútállomása
Bakonygyirót vasúti megállóhely

A vasútvonalon a személyszállítás különösen nagy volumenben nem szerepelt. Az 1950-60-as években az országjárás felledülésével, a diák-, és turistacsoportok megjelenésével, a bakonyi természetjárók fontos célterülete lett.

[szerkesztés] Érdekességek

A vasút építésének időpontját jelölő obeliszk

A 11-es számú Győr-Veszprém vasútvonal vasúti mellékvonal az Észak-Dunántúlon Győr és Veszprém között. 1896-ban adták át, ma főleg turisztikai szempontból jelentős. A vonal a figyelem középpontjába került, amikor 2006-ban a kormány megszorító intézkedései miatt napirendre került a forgalom szüneteltetése rajta Veszprém-Veszprémvarsány között. Bezárása végül társadalmi nyomás miatt elmaradt.

A vasútvonal Magyarország ritka hegyi vasútvonalai közé tartozik: műszakilag is egyedülálló az országban a PorvaCsesznek és Vinye közti impozáns szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad át a Cuha-völgyben. Az egyik viadukt felett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút. A Veszprém–Veszprémvarsány vonalrész mellékvonalakra jellemző állapotban van, a vonatok átlagsebessége 37 km/óra. 2005-ben a Cuha-völgyben a támfalak lábazatát az alámosások ellen hosszú betonküszöbökkel, kőfalakkal megerősítették. Az eredeti támfalakat az első világháborúban olasz hadifoglyok építették – kötőanyag nélkül.

A vasútvonal turisztikai jelentőségét Győr–Pannonhalma (Pannonhalmi Bencés Főapátság) – Zirc (apátság, Reguly Antal Könyvtár, arborétum) – Veszprém nevezetességekben gazdag városainak összekötésén túl a Bakonyon átvezető cuha-völgyi szakaszának köszönheti. A közutaktól távol futó erdei, patakszurdok-völgyi vonalrész Vinye (turistaház, Pokol csárda, Cuha-völgyi Tanösvény, turistautak) és Porva–Csesznek (turistaház, kulcsosházak, turistautak a cseszneki várhoz, Gézaházára, az Ördög-árokba, Porvára, a Kőris-hegyre, sétaút a Cuha-völgyben) erdei állomása (Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet) a turisták, kerékpárosok kiindulópontja. Számos óvoda, iskola kirándulásait, környezetvédő gyerektáborait a Bakonyba, a Cuha-völgybe szervezi, mely a környezetbarát vasúttal a környezeti nevelés, a szakmai terepmunka célja. A vonalnak azonban nem csak turisztikai jelentősége van, hivatásforgalmat bonyolít Győr és a környező falvak között.

>

[szerkesztés] A vasútvonal jelenlegi helyzete

[szerkesztés] Vasútvonal bezárási tervek

A MÁV Rt. 2006 júliusában napvilágot látott vonalbezárási tervei[8] között a Bakonyt átszelő, turisztikailag különösen fontos Győr-Pannonhalma-Bakonyszentlászló-Porva-Csesznek-Zirc-Veszprém vasút is szerepelt.[9] A terv megvalósítása ellen a térségben élők összefogtak.

Érveik szerint „a Győr-Veszprém vasútvonal nem pusztán egy közlekedési eszköz, jóval több annál: nemzeti érték, mely közúton nem pótolható hegyipályaként kultúrtörténeti emlékeket, világörökségi helyszínt és természeti értékeket kapcsol össze”.

[szerkesztés] A Győr-Moson-Sopron megyei közgyülési nyilatkozat

A megyei képviselő-testület 2007. augusztus 3.-i ülésén közgyűlési nyilatkozatként – szerepelt a Győr-Veszprém vasútvonal végleges fennmaradását támogató közgyűlési nyilatkozata, melyet a testület 28 igen, 6 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadott. Egyben felkérte alelnökét, Kara Ákost, hogy a közgyűlési nyilatkozatot küldje meg a gazdasági és közlekedési miniszternek.

A nyilatkozatban szerepel: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése – a vasútvonallal érintett településekkel folytatott konzultáció alapján kéri a Győr-Veszprém szakaszon a vasútvonal végleges fennmaradását, különös tekintettel a személyszállítási közszolgáltatás fenntartását a Veszprémvarsány-Veszprém közötti szakaszán.

Egyetért az érintett települések azon kezdeményezésével, sőt kifejezetten szükségesnek tartja, hogy a 11-es vasútvonal Bakonyszentlászló-Veszprém közötti szakasza (különös tekintettel a Cuha-völgyi szakaszra, valamint az eplényi alagútra és a Veszprém és Eplény közötti völgyhidakra) vasúti műemléki védelem alá kerüljön, tekintettel annak – a Magyarországon egyedülálló – turisztikai, ipartörténeti, környezetvédelmi értékeire.

[szerkesztés] A Cuha-völgy ébredése

A vasútvonalat védő civilszervezet azt akarja elérni, hogy korszerű járművek közlekedjenek a Bakonyban. 2009. április 25.-én rendezték a 3. Cuha-völgyi vasút ünnepét. Ebből az alkalomból különvonatok indultak Győrből és Székesfehérvárról. Ezen a napon négyszer Desiro motorvonat közlekedett. A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség azt szeretné elérni, hogy 2010 januárjától ez mindennapos legyen. A „próbanapon” több százan utaztak e vonatokkal.[10]

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  • Sáry István. Győr és a vasútak. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. ISSN .1419-1318 (2001) 
  • Fodor Miklós. Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve, 48-50. o (2000) 

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ A megszüntetéssel fenyegetett vasútvonal cuha-völgyi része műemléki védettséget kapott, s a napokban a Gazdasági Minisztérium illetékesei kezükbe vehették azt a dokumentumcsomagot, amely a fenntartási-, fejlesztési- és gazdaságos menetrendi javaslatokat tartalmazza. Kisalföld, 2007. szeptember 4. 6 old.
  2. ^ vö. A Győr vasúttörténete cimű szócikk utolsó fejezetrészével.
  3. ^ A Veszprém-Dombóvár vasútvonal a későbbiekben a 49. számú vasútvonal besorolást kapta.
  4. ^ Technikai fejlődésünk története (1867-1927) 377.p. 378. p. (Magyar Mérnök és Mérnök Építész Egylet Bp. 1927.)
  5. ^ Technikai fejlődésünk története (1867-1927) 378. p. (Magyar Mérnök és Mérnök Építész Egylet Bp. 1927.)
  6. ^ Révai Új lexikona XIV. kötet (Szekszárd, 2004.) 89. oldal ISBN 963-9556-16-5
  7. ^ Révai Új Lexikona II. kötet (Szekszárd, 1998.) 579. oldal ISBN 963-9015-40-7
  8. ^ A győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület 3 évi küzdelme a vasútvonal megmentésére egyelőre eredményes lett, mert egy évi időtartamra műemléki védettséget kapott a vonal.
  9. ^ Index - Hív a vasút, zár a MÁV
  10. ^ Kisalföld (2009. április 27.) „Cuha-völgyi vasút ünnepe” 5.o.
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök