Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV

	Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV
	A H viszonylat az 1910-es években
Ország	Magyarország
Város	Budapest (Rákosszentmihály, Sashalom, Rákospalota, Pestújhely)
Átadás	1913. január 1.
Megszűnés	1953. április 1.
Tulajdonos	Budapesti Helyiérdekű Vasút Rt.
Üzemeltető	Budapesti Helyiérdekű Vasút Rt.
Állomások száma	14
Végállomások	Kerepesi út, Rákospalota, Széchenyi tér
Nyomtávolság	1435 mm

A Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV 1913-tól^[4] 1953-ig helyiérdekű vasútként, majd több villamosvonalként működő városi vasúti vonal volt. Az üzem érdekessége, hogy még helyiérdekű vasútként is közlekedtek rajta villamoskocsik, így nem csak a HÉV, de a Budapestkörnyéki villamosközlekedés része is volt.

Elnevezése[szerkesztés]

Ez a helyiérdekű vonal a főváros és környéke vonalhálózatának része volt, így többféle, különböző vonalvezetésű viszonylatot közlekedtettek rajta hol városi villamosként, hol helyiérdekű vasútként. Részben ez, részben pedig az volt az oka, hogy mind a szakirodalomban, mind a vállalat belső anyagaiban is különböző elnevezések találhatók a vonalról, hogy a viszonylatoknak a mai értelemben vett számjelzése nem volt. Nevezték villamosvonalként H-vonal-nak (igaz, ekkor a két végállomása a Keleti és Nyugati pályaudvaroknál volt, és mintegy másfél óra alatt tette meg a távolságot)^[5] Cinkota-Nagyicce-Rákospalota vonalnak,^[6] Rákosszentmihály-Rákospalota vonalnak,^[7] rákosszentmihályi szárnyvonalnak (beleértve a Rákosszentmihályon körforgalomban közlekedő HÉV-et is).^[8] Átadásakor az új HÉV-vonal vezetése egyébként Rákosszentmihályon kezdődött, előbb Rákospalotát érintette, majd Pestújhelyet, majd ismét Rákospalotát (Rákospalota mintegy körülölelte a tőle 1909-ben elszakadt Pestújhelyet), ugyanakkor maguk a szerelvények egy már korábban kiépített szakaszt igénybevéve Sashalomról indultak.

Története[szerkesztés]

A Budapesti Helyi Érdekű Vasút Rt. 1908-ban megvásárolta a Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút Újpest és Rákospalota közti (6,8 km hosszú) vonalát, amit a rákosszentmihályi HÉV körforgalmú vasútvonalával kívánt összekötni. Az építkezés során egy 7,6 km hosszú kétvágányú vonalszakasz jött létre a két vonalrész között Sashalmon, Rákosszentmihályon és Pestújhelyen át a rákospalotai Széchenyi térig. Az új vonalat 1913. január 1-jén nyitották meg az utasforgalom számára, és 1928-ig csak a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV) villamosjáratai közlekedtek rajta a BHÉV kezelésében.^[4] Az átadással egyidőben épült ki a rákospalotai háromvágányos, felvételi épülettel kiegészített végállomás a Széchenyi téren, azonban a vonal egy deltavágánnyal kapcsolódott a BURV hálózatához.^[9]

1923-tól napi 20 BHÉV-vonatpár közlekedett a vonalon. 1928-ban a MÁV a bal parti körvasúton elindította a személyszállítást, aminek elszívó hatása érezhető volt Rákosszentmihályon és Sashalmon is, így a szárnyvonal évi 80–85 ezer pengőnyi veszteséget termelt.^[10] A második világháborút követően a kétvágányú szakaszon elbontották az egyik vágányt, hogy az így nyert sínszálakat másutt beépítve folytassák a világháború utáni helyreállítási munkálatokat, helyettük kitérőket létesítettek.^[11] Bár nem közvetlenül ezt a vonalat érintette, de az itt közlekedő szerelvények számára is fontos változás volt, hogy 1941 nyarán a Kerepesi út és a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal szintbeli kereszteződését felszámolták a nagyvasút töltésre helyezésével.^[12]

1949. október 1-jével megalakult a Fővárosi Helyi Érdekű Vasúti Községi Vállalat, melybe összevonták Kis- és a néhány hónappal később létrehozott Nagy-Budapest valamennyi helyiérdekű vasútvonalát, így ezen a vonalszakaszon is a FHÉV szerelvényei közlekedtek. Három évvel később, 1952. első napjától az egész vállalatot a MÁV kezelésébe adták.^[13] A vasúttársaság azonban 1953. április 1-jétől a Sashalom-Pestújhely-rákospalotai HÉV külső szakaszát a Fővárosi Villamosvasút – vagyis a budapesti villamosok üzemeltetőjének kezelésébe került. Ekkortól már névleg sem helyiérdekű vasútként működött, hanem 69-es jelzéssel villamosjáratot indítottak a vonalon.^[14]

Hatása, jelentősége[szerkesztés]

A vonalvezetésből is látható, hogy ennek a relációnak a feladata nem a főváros és a környéki települések összekötése, hanem az akkor még agglomerációs falvak és városok összekapcsolása volt. Az 1909-ben önállósult Pestújhelynek például nem volt kapcsolata a közösségi közlekedéssel, a legközelebbi villamosvonalhoz Budapestre kellett begyalogolniuk az itt élőknek. Az 1913-ban megnyitott helyiérdekűvel azonban mind Rákospalota, mind Rákosszentmihály felé közvetlen kapcsolat létesült, igaz, a fő utazási iránynak számítható Budapest ekkor még csak jelentős kerülővel volt elérhető. A körvasúton 1928-ban elindult személyszállítás, majd Rákospalota és Pestújhely 1929-ben Budapest irányába szervezett autóbuszjáratai (a mai 25-ös és 124-es) mind csökkentették a HÉV-vonal jelentőségét.^[15]

Felszámolása[szerkesztés]

A második világháború után felszedett második vágány megpecsételte a vonal sorsát, hiszen a kitérőkön a szembe közlekedő szerelvényeknek be kellett várniuk egymást, ami a menetidőt jelentősen megnövelte. A helyiérdekű jelleg felszámolása után itt közlekedő 65-ös és 69-es villamosok megszüntetését követően a síneket évtizedek alatt bontották el. Megmaradt a nagyiccei deltavágány,^[16] és a volt Sashalom, Kossuth Lajos tér nevű megálló épülete.^[17] Csak 2014-ben bontották le a Rákospalota-Nádastó állomás akkor már rendkívül elhanyagolt, omladozó épületét.^[18]

Megállóhelyei[szerkesztés]

Budapest – Rákosszentmihály – Rákospalota HÉV
Sz.	Megállóhely (1945)	Sz.	Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor	Mai megállónév
0	Kerepesi út végállomás	25	Gödöllői és csömöri HÉV 21, 23, 23A, 24, 25, 44, 45, 67 73 7, 14, 20, 33	Baross tér, Keleti pályaudvar
1	Ruggyantagyár	24	Gödöllői és csömöri HÉV 14	Gumigyár
2	Hungária körút	23	Gödöllői és csömöri HÉV 38 14, 55	Puskás Ferenc Stadion
3	Laktanya	22	Gödöllői és csömöri HÉV 14	Őrnagy utca
4	Fehér út, Kertváros	21	Gödöllői és csömöri HÉV 14, 32	Örs vezér tere
5	Sarkantyú utca	20	Gödöllői és csömöri HÉV 14	Sarkantyú utca
6	Rákosfalva	19	Gödöllői és csömöri HÉV 14	Rákosfalva
Sashalom
7	Sashalom – Cinkotai Nagyicce	18	Gödöllői és csömöri HÉV 14, 31	Nagyicce
8	Sashalom, Kossuth Lajos tér	17		Sashalmi piac
Rákosszentmihály
9	Budapesti út	16		Budapesti út
10	Rákosi út	15	31	Rákosi út
11	Sashalom, Szentkorona utca	14	31	Szentkorona utca
12	Rákóczi út	13	31	Rákóczi út
13	Bercsényi utca	12		Bercsényi utca
Rákospalota
14	Rákospalota, Nádastó	11		Késmárk utca 11.
Pestújhely
15	Thököly út	10		Thököly út
16	Piactér	9	24	Sztáray Mihály tér
17	Munkáskórház	8		Őrjárat utca
Palotaújfalu
18	MÁV-telep	7	67	Rákospalota, MÁV-telep
19	Rákos út	6	25	Rákos út
Rákospalota
20	Dugonics utca	5		Dugonics utca
21	Zápolya utca	4		Szerencs utca
22	Arany János utca	3	25	Arany János utca
23	Károlyi utca	2	25	Rädda Barnen utca
24	Szentmihályi út	1	25	Szentmihályi út
25	Gróf Széchenyi tér végállomás	0	10, 55 25, 47	Széchenyi tér