David Beery

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pongor Beri Károly szócikkből átirányítva)
David Beery
SzületettPongor Beri Károly
1951. július 9. (72 éves)[1]
Nyírbéltek
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
SablonWikidataSegítség

David Beeri, eredeti neve: Pongor Beri Károly (Nyírbéltek, 1951. július 9. −) magyar grafikus és festő.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Szegény családban született, 1951-ben Nyírmihálydiba költöztek, nagyobbacska gyermekként napszámos munkát vállalt, már 16 éves korában Budapestre ment, s ott is minden munkát elvállalt, közben kitanulta a hegesztést és a férfi-női divatszabóságot. Húszéves korában kezdett el festeni, munkáit hamarosan megmutatta egy debreceni festőnek, s az maga mellé vette, évekig dolgoztak együtt. Pongor Beri a festés eszközeinek és módjainak teljesebb megismerése végett művésztelepek, szabadiskolák látogatója lett, ahol jeles mesterek segítették fejlődését. 1979 óta kiállító művész, portrékat, tájakat fest, linómetszetei, szitanyomatai az avantgárd irányzatba tartoznak.

Az 1980-as években az államrendőrség zaklatja, ennek fő oka az Pongor Beri modern festői stílusa, s nyilván irigyeinek feljelentásei, erre ő 1987. november 7-én várandós feleségével és kislányával Németországba disszidál, alkotni csak szabadságban lehet, a művész ezt így fejezi ki: „ahol már nincsenek vasfüggönyök, ahol lélek és szellem könnyedén a magasba szállhat.” 1990 januárjában tért haza Magyarországra, Nyírmihálydiban él. Számos alkalommal állította ki képeit a magyar fővárosban, vidéki városokban és külföldön, Párizsban, Villingen-Schwenningen-ben (Baden-Württemberg szövetségi tartomány), New York-ban, Washingtonban, Tel-Aviv-ban, Tokióban, Pekingben, stb. Életmű-kiállítása 1996-ban volt Budapesten.

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

  • 1979 • Budapest • Hajdúhadház;
  • 1980 • Nagykálló • Fehérgyarmat • Baktalórántháza • Sátoraljaújhely • Nyíregyháza • Tatabánya;
  • 1981 • Budapest;
  • 1982 • Tata;
  • 1983 • Szentendre;
  • 1986 • Budapest;
  • 1989 • Villingen-Schwenningen (NSZK) • Villingen-Schwenningen, (NSZK);
  • 1991 • Debrecen;
  • 1992 • Hosszúpályi;
  • 1994 • Debrecen;
  • 1995 • Nyíradony • Debrecen • Nyírábrány;
  • 1996 • Szekszárd • Életmű kiállítás, Budapest;
  • 1997 • Berettyóújfalu • Vác;
  • 1998 • Debrecen • Nagykálló • Nyíregyháza • Baja;
  • 1999 • Pétervására • Hajdúszoboszló • Nyíregyháza • Füzesabony • Verpelét • Eger • Kisvárda • Balatonfüred • Vásárosnamény • Fehérgyarmat • Hajdúhadház • Baktalórántháza;
  • 2000 • Tilburg (Hollandia)

Csoportos[szerkesztés]

Képei a 2009-es Cigány festők című albumból[szerkesztés]

Portrék[szerkesztés]

  • Önarckép (pasztellkréta, szén, papír, 53x100 cm, 1980)
  • Cigánylány (pasztellkréta, papír, 45x60 cm, 1977)
  • Dohányzó gyerekek (pasztellkréta, papír, 110x80 cm, 1977)

Tájképek[szerkesztés]

  • Badacsonyi táj (olaj, vászon, 100x80 cm, 1989)

Szimbolikus grafikák[szerkesztés]

  • Énekes (linómetszet, papír, 35x39 cm, 1997)
  • Tűzmadonna (szitanyomat, papír, 80x110 cm, 1996)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  2. Kiállítási listák főleg a művész önéletrajza, i.m. nyomán.
  3. Felsorolt grafikái és festményei, a Badacsonyi táj című kép kivételével, a sulinet.hu honlapján láthatók

Források[szerkesztés]