Petrova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrova
Az 1872-ben, neogótikus stílusban épített felszegi ortodox (volt görögkatolikus) templom
Az 1872-ben, neogótikus stílusban épített felszegi ortodox (volt görögkatolikus) templom
Petrova címere
Petrova címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségPetrova
Rangközségközpont
Irányítószám437210
SIRUTA-kód108464
Népesség
Népesség2285 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)
Népsűrűség54,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület42,05 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 24° 12′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 24° 12′ 09″
Petrova weboldala
SablonWikidataSegítség

Petrova (ukránul: Петрова, jiddisül פטריווה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban, Petrova község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Máramarosszigettől 37 kilométerre délkeletre, a Visó folyó partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Péter személynév szláv alakjából való, szláv helynévképzővel. Először 1414-ben, Petrowa alakban említették. Nevét a helységnévrendezés idején arra hivatkozva hagyták változatlanul, hogy innen származott a tekintélyes Petrovay család.

Története[szerkesztés]

Évszázadokon keresztül a Dolhai család egyik ágának, a Petrovaiaknak utódai birtokolták. A családnév 1451-ben tűnt fel. A családon kívül a falut jobbágyok lakták. Ezek elődei a 14. században talán ruszinok voltak.

Földesura, Petrovay Miklós 1670–72-ben másolta az ún. Petrovay-énekeskönyvet, amely főként magyar nyelvű históriás énekek és verses széphistóriák gyűjteménye. Külön művelődéstörténeti értéke, hogy első ízben jegyzett le benne egy román népdalszöveget (En Pare de fok arde inima ma... kezdettel).[1]

Zsidó közössége vallásilag a munkácsi haszid rabbik befolyása alatt állt.[2]

A határában található kőolajat a 17. század végétől a 20. század közepéig kitermelték. Tanítója 1893-ban feljegyezte, hogy lakói kerülik az ejtésbeli nyelvjárásiasságokat, és emiatt a szomszéd falusiak „úrias” beszédűnek tartják őket. (Csúfnevük nemeși 'nemesek'.[3]) 1913 márciusában a petrovai Ileană és Niță Ardelean énekelték Bartók Béla gramofonjába a Hei tu mândriorule... kezdetű dalt, amelyből később a 44 duó két hegedűre III. füzetének 7. darabja (a Máramarosi tánc) született.[4]

1926-ban különvált tőle Petrovabisztra, az 1930-as években Petrovakraszna.

1910-ben Petrovabisztra és Petrovakraszna nélkül 2874 lakosa volt, közülük 1847 román, 555 német (jiddis), 407 ruszin és 39 magyar anyanyelvű; 2274 görögkatolikus, 537 zsidó és 58 római katolikus vallású.

2002-ben 2693 lakosából 2658 volt román nemzetiségű; 2552 ortodox, 38 pünkösdista, 32 adventista és 21 görögkatolikus vallású.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Szálva–Alsóvisó–Visóvölgy–Máramarossziget-vasútvonal.

Nevezetessége[szerkesztés]

  • A Gyógyító forrás ortodox kolostor a Valea Neagră (újabban Valea Luminată) határrészben, az erdő közepén. Szertartásai vegyesen román és ukrán nyelvűek.
  • Mihalca-ház (793. sz., a 18. század végén épült)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tartalmát ismerteti Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542–1840). Archiválva 2010. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Vö. Dorin Ștef: Istoria folcloristicii maramureșene. Archiválva 2010. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Mislovics Erzsébet: Rabbik, irányzatok, közösségek. In Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk.: Zsidók Kárpátalján. Bp., 2013, 55. o.
  3. Ioan Ghinoiu szerk.: Atlasul etnografic român. 1. köt., Habitatul. București, 2003, 67. o.
  4. Vera Lampert: Folk Music in Bartók's Compositions. A Source Catalog. Bp., 2008, 196. o. A hangfelvétel: Bartók Béla népzenei gyűjtései

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]