Petrova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrova
RO MM Petrova 2.jpg
Az 1872-ben, neogótikus stílusban épített felszegi ortodox (volt görög katolikus) templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Máramaros
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Polgármester Ion Petrovai (PD-L), 2012
Népesség
Népesség 2525 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság < 3 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 358 m
Terület 42,05 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Petrova  (Románia)
Petrova
Petrova
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 49′, k. h. 24° 14′Koordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 24° 14′
Petrova weboldala

Petrova (ukránul: Петрова, jiddisül פטריווה) község Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máramarosszigettől 37 kilométerre délkeletre, a Visó folyó partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Péter személynév szláv alakjából való, szláv helynévképzővel. Először 1414-ben, Petrowa alakban említették. Nevét a helységnévrendezés idején arra hivatkozva hagyták változatlanul, hogy innen származott a tekintélyes Petrovay család.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évszázadokon keresztül a Dolhai család egyik ágának, a Petrovaiaknak utódai birtokolták. A családnév 1451-ben tűnt fel. A családon kívül a falut jobbágyok lakták. Ezek elődei a 14. században talán ruszinok voltak.

Földesura, Petrovay Miklós 1670–72-ben másolta az ún. Petrovay-énekeskönyvet, amely főként magyar nyelvű históriás énekek és verses széphistóriák gyűjteménye. Külön művelődéstörténeti értéke, hogy első ízben jegyzett le benne egy román népdalszöveget (En Pare de fok arde inima ma... kezdettel).[2]

Zsidó közössége vallásilag a munkácsi haszid rabbik befolyása alatt állt.[3]

A határában található kőolajat a 17. század végétől a 20. század közepéig kitermelték. Tanítója 1893-ban feljegyezte, hogy lakói kerülik az ejtésbeli nyelvjárásiasságokat, és emiatt a szomszéd falusiak „úrias” beszédűnek tartják őket. (Csúfnevük nemeși 'nemesek'.[4]) 1913 márciusában a petrovai Ileană és Niță Ardelean énekelték Bartók Béla gramofonjába a Hei tu mândriorule... kezdetű dalt, amelyből később a 44 duó két hegedűre III. füzetének 7. darabja (a Máramarosi tánc) született.[5]

1926-ban különvált tőle Petrovabisztra, az 1930-as években Petrovakraszna.

1910-ben Petrovabisztra és Petrovakraszna nélkül 2874 lakosa volt, közülük 1847 román, 555 német (jiddis), 407 ruszin és 39 magyar anyanyelvű; 2274 görög katolikus, 537 zsidó és 58 római katolikus vallású.

2002-ben 2693 lakosából 2658 volt román nemzetiségű; 2552 ortodox, 38 pünkösdista, 32 adventista és 21 görög katolikus vallású.

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Gyógyító forrás ortodox kolostor a Valea Neagră (újabban Valea Luminată) határrészben, az erdő közepén. Szertartásai vegyesen román és ukrán nyelvűek.
  • Mihalca-ház (793. sz., a 18. század végén épült)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Tartalmát ismerteti Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542–1840).. Vö. Dorin Ștef: Istoria folcloristicii maramureșene.
  3. Mislovics Erzsébet: Rabbik, irányzatok, közösségek. In Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk.: Zsidók Kárpátalján. Bp., 2013, 55. o.
  4. Ioan Ghinoiu szerk.: Atlasul etnografic român. 1. köt., Habitatul. București, 2003, 67. o.
  5. Vera Lampert: Folk Music in Bartók's Compositions. A Source Catalog. Bp., 2008, 196. o. A hangfelvétel: Bartók Béla népzenei gyűjtései

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]