Nagybúny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybúny (Boiu Mare)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Beosztott falvak Frinkfalva, Jóháza, Szalmapatak
SIRUTA-kód 107449
Népesség
Népesség 576 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 1131 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagybúny (Románia)
Nagybúny
Nagybúny
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 23° 21′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 23° 21′ 36″

Nagybúny település Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyilondától északnyugatra, Kisnyíres és Frinkfalva közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybúny (Búny) nevét 1405-ben említette először oklevél Boon néven.

1475 körül Bon, 1549-ben Nagh-Bona, 1650-ben Nagy-Bún néven írták.

Kővár tartozéka volt és román lakosságú falu, melyet még Zsigmond király 1405-ben adományozott Balk fiainak Demeternek és Sandrinnak és Drág fiainak Györgynek és Sandrinnak.

1424-ben való osztozáskor Drag fiainak Györgynek és Sandrinnak jutott.

1553-1554-ben is Drágffy György birtokaként említették.

1556-ban Izabella királyné az utód nélkül elhalt Drágffy György birtokát Báthory Györgynek és nejének Annának és fiuknak Istvánnak adományozta.

1604-ben Basta a falu jövedelmét Vajda Jánosnak adományozta.

1651-ben Kun László és neje Ábrámffy Katalin birtokaként említették.

1699-ben A Toldi családé és övék volt a birtok nagy része még 1793-ban is.

1820-ban gróf Teleki József és báró Miske Imre volt a település birtokosa.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

1910-ben 882 lakosa volt, melyből 41 magyar, 839 román volt. Ebből 10 római katolikus, 829 görög katolikus, 34 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus kőtemplomát 1830-ban szentelték fel. Anyakönyvet 1833-tól vezetnek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kádár JózsefSzolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)