Nagynyíres
| Nagynyíres (Mireșu Mare) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Dánfalva, Gyökeres, Jávorfalu, Jeder, Szamoslukácsi, Szamostölgyes |
| Polgármester | Roman Florica |
| Irányítószám | 437185 |
| Népesség | |
| Népesség | 1518 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 5130 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 73,66 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagynyíres
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 30′, k. h. 23° 20′ | |
| Nagynyíres weboldala | |
Nagynyíres (románul Mireșu Mare) falu Romániában, Máramaros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Máramaros megyében, Erdőszádától délre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nyírjes a Kusalyi Jakcs család ősi birtoka volt.
1460-ban a Kusalyi Jakcs család a falut zálogba adta a Drágfiaknak, de nemsokkal később visszavette tőlük.
A 16. században a települést is a Kővárvidékhez csatolták.
A 16. században a birtokot a gróf Teleki család kapta meg adományként.
A 20. század elején Teleki László Gyula a nagyobb birtokosa a településnek.
A település az 1900-as évek elején még Szatmár vármegyéhez tartozott.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görög katolikus templom - 1888-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||||
