Tőkésbánya
| Tőkésbánya (Grosi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Alsóújfalu, Feketefalu |
| Népesség | |
| Népesség | 1191 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 2533 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 9 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 37′ 14″, k. h. 23° 36′ 41″ | |
| é. sz. 47° 37′ 14″, k. h. 23° 36′ 41″ | |
Tőkésbánya település Romániában, Máramaros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Máramaros megyében, Nagybányától délkeletre, Nagybánya és Kővárfüred között fekvő település.
Története [szerkesztés]
Tőkésbánya nevét 1411-ben említették először az oklevelek Thukes, Tyukes formákban.
A település a nagybányai uradalomhoz tartozott, és az uradalommal együtt a XV. században a szerb despotáké volt.
1564-ben pusztának írták, melyben Melith György, Gyalui Vass György és Ábrámffy György is részt szerzett.
1625-ben már népes helységnek írták le, és Vetési Kökényesdi Péter kapta meg az egész helységet.
A XVII. században a nagybányai uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott.
A XVIII. században a településen nagyobb birtokosok voltak a Vankay, Mátay, Uray, Bakay, Bagossy család.
A XX. század elején nagyobb birtokosa nem volt. Lakosainak száma ekkor 945 görög katolikus vallású oláh volt. A községben 198 házat számoltak, határa pedig 1605 kataszteri hold volt.
A trianoni békeszerződés előtt Tőkésbánya Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1880-ban épült.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

