Erdőszáda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőszáda (Ardusat)
Catedrala Ortodoxa Ardusat.jpg
Ortodox katedrális
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Beosztott falvak Kolcér, Mezőaranyos
Polgármester Mircea Mic
Irányítószám 437005
Népesség
Népesség 2009 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2738 (2011)[2]
Magyar lakosság 13
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Erdőszáda  (Románia)
Erdőszáda
Erdőszáda
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 39′, k. h. 23° 22′Koordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 23° 22′
Erdőszáda weboldala

Erdőszáda falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máramaros megyében, Nagybányától délnyugatra, Barlafalu délkeleti szomszédjában található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőszáda és környéke ősidők óta lakott hely volt, határában még az 1900-as évek elején is láthatók voltak egy régi földvár nyomai.

A település neve már a XIV. században feltünt az oklevelekben, ekkor a kővári uradalom-hoz tartozott, és a Drágfi család birtokában volt.

Erdőszáda nevét a korabeli iratokban 1427-ben Erdewdzad, 1470-ben Erdeuzada-ként írták.

A Drágfiak 1424 évi osztozásakor a falu a Bélteki uradalom része lett, s az övék maradt 1470-ig,

1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokát a Drágfiak kapták meg, s az övék volt egészen a XVI. század közepéig, amikor is a Drágfi család kihalt.

A Drágfiak kihaltával az erdélyi fejedelemé, s annak adományából a Báthoryaké, vagy a magyar királyé lett, aki a birtokot, s a falut az Erdőszádai uradalom központjává tette, és Szatmárhoz csatolta. 1592-ben az erdőszádai uradalomhoz tartoztak: Magyarerdőszáda, Oláherdőszáda, Remetemező, Balotafalva, Barlafalva, Papbikó, Válaszút, Szilistye, Szakállasbikó, Aranyos, Tomány, Farkasaszó, Oláhtótfalu.

1634-ben Erdőszádára Zsegenyey Borbála és báró Károlyi Mihály özvegye kapott rá királyi adományt. Egy évszázadig a gróf Károlyiaké volt, de 1784-ben gróf Haller Erzsébeté, báró Hunyady János özvegyéé lett. A Hunyadyaktól gróf Dégenfeld Miksa vette meg.

A XX. század elején Dégenfeld Sándor volt a település birtokosas a település Szatmár vármegyéhez tartozott.

Az 1900-as évek elején Borovszky a következőket írta még a településről: "Erdőszáda kisközség a nagybányai járásban, 275 házzal, és 1278 lakossal. Ezek közül 99 magyar, 40 német, 1137 görög katolikus oláh. Határa 3615 kataszteri hold".

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus templom

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)