Égerhát
| Égerhát (Ariniș, Elrück) |
|
 |
|
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | község |
| Községközpont | Égerhát |
| Beosztott falvak | Szilágyegerbegy, Rodina |
| Polgármester | Mureșan Gheorghe (PSD) |
| Körzethívószám | +40 x59 |
| Népesség | |
| Népesség | 697 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1208 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 130 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Égerhát
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 30′ 9″, k. h. 23° 13′ 51″ | |
| Égerhát weboldala |
|
Égerhát (románul Ariniș, régi nevén és a román népnyelvben Arghihat, németül Elrück vagy Erlenhang) község Romániában, Máramaros megyében. Központja Égerhát falu. Tájegységileg a Szilágysághoz tartozik, korábban Szilágy vármegye része volt.
A községet három falu alkotja: Égerhát, Egerbegy és Rodina. Az egykor hozzá tartozó Alsó- és Felsőszivágy ma különálló községet képez.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Máramaros megye délnyugati részén található, Sülelmed városka szomszédságában, közel a Máramaros megyét Szatmár és Szilágy megyéktől elválasztó hármas megyehatárhoz. Nagybányától 44 kilométer, Szilágycsehtől pedig 13 kilométer választja el. 2 713 hektárnyi területen fekszik (melyből 1 883 ha termőföld). Nyugaton Szilágyillésfalva, délen Sülelmed, keleten Szélszeg, északon pedig Mosóbánya határolja.
Története [szerkesztés]
Égerhát falut a középkorban alapította kilenc (kis)nemesi, három jobbágy- és egy zsellércsalád. Első írásos említése 1543-ból való, Egherhat néven. A történelmi Magyarország közigazgatási rendszerében Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
Területének jelentős része a Bornemisza bárók uradalmához tartozott, leszámítva az alapító kisnemesek és szabad parasztok birtokait. A Bornemisza bárók birtokának központja Szilágycseh volt, de volt kastélyuk Farkasasszonyban is. Az utolsó Bornemisza földesúr, báró Bornemisza Elemér, miután a Károlyi grófok tiszttartója- és ügyintézőjeként megmentette a családot a csődbejutástól, jelentős jövedelmekre tett szert, amiből szivágyi birtokán vadászkastélyt építtetett, melyet a trianoni békeszerződés után porig rombolt a feldühödött parasztság.
Az egyre növekvő uradalom szükségleteinek kielégítésére több hullámban telepítettek be jobbágyokat, elsősorban Alsó- és Felsőszivágy, kisebb részben Égerhát területére is. A Bornemisszák jelenlétének emlékét őrzi a falut Rodina felől határoló Báró dombja, de az uradalomhoz tartozott a Kantár és a Mocsár is, amit azóta lecsapoltak. A bárói uradalom területén épült ki a falu egy része is, főként a - zömmel román nemzetiségű - jobbágyság házai.
A XIX. században számos zsidó kereskedő és földbirtokos került a faluba. A második világháború előtt számuk a magyarságét közelítette, imaházuk Égerhát központjában állt. Jelenlétük emlékét ma már csak a báró-dombi zsidó temető régi sírkövei őrzik.
A második világháború és az azt követő időszak interetnikus konfliktusokkal terhes sötét borzalmakat hozott a falu népe számára. A közhit szerint a zsidóüldözések idején élve eltemettek egy zsidó fiút a faluban. Nem sokkal ezután haláltáborokba hurcolták a falu teljes zsidóságát. Csak néhányan élték túl a Holokausztot.
A világháború után, a magyar hatóságok kivonulása és a román hatóságok megérkezése közötti időszakban számos magyarellenes atrocitás és egyéb túlkapások történtek (melyek egyikének egy fiatal magyar férfi is áldozatul esett).
A kommunizmus éveiben a lakosság magántulajdonait kollektivizálták, államosították a jelentősebb birtokokat, egyházi tulajdonokat (ezeket csak a rendszerváltozás utáni földosztás során juttatták vissza tulajdonosaiknak). Ekkor változott meg gyökeresen a lakosság zömének felekezeti hovatartozása is, miután a hagyományosan görög katolikus románságot ortodox hitre kényszerítették a román hatóságok (mai napig ehhez a felekezethez tartoznak). A falu magyarságát harminc család alkotja, hagyományosan református vallásúak.
Demográfiai adatok [szerkesztés]
Nemzetiségi megoszlás [szerkesztés]
A 2002-es romániai népszámláláson a községnek összesen 1 208 lakosa volt, melyből 1 078 személy románnak, 130 pedig magyarnak vallotta magát. Jelenleg a következőképpen oszlik meg a község lakossága:
- Égerhát: 702 lakos, melyből 570 (81,19%) román, 130 (18,51%) magyar.
- Szilágyegerbegy: 333 lakos (valamennyi román nemzetiségű)
- Rodina: 178 lakos (valamennyi román nemzetiségű)
Felekezeti megoszlás [szerkesztés]
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a következő felekezetek közt oszlik meg a község népessége:
- román ortodox: 873
- református: 111
- pünkösdista: 145
- görög katolikus: 17
- baptista: 7
- római katolikus: 4
- hetednapi adventista: 2
- más vallásúak: 49
Ateista, vallásnélküli és nemnyilatkozó lakosok nem voltak a faluban.
Önkormányzat [szerkesztés]
A helyi politikát hagyományosan a Szociáldemokrata Párt és parlamenti szövetségese, a Konzarvatív Párt határozza meg. A szociáldemokraták adják a község polgármesterét és alpolgármesterét is. A település vezetői:
A kilenc tagú helyi tanács összetétele pártonként:
| Párt | Helyi tanácsosok száma | Tanácsosok |
|---|---|---|
| Szociáldemokrata Párt | 4 | Iluț Aurel, Mateșan Ioan, Mateșan Simion, Pop Nelu Eugen |
| Nemzeti Liberális Párt | 2 | Cupșe Vasile, Sabou Vasile |
| Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 1 | Fóris József |
| Demokrata Liberális Párt | 1 | Câmpean Octavian |
| Konzarvatív Párt | 1 | Mateșan Ioan |
Látnivalók [szerkesztés]
- Református templom
- Görög katolikus templom (ma ortodox)
- református temető
- régi román temető
- román temető
- zsidó temető
A településen termálvízforrás található, szomszédságában pedig jól kiépített halastavak vannak.
Neves szülöttei [szerkesztés]
- Bessenyei István - romániai magyar színész, rendező, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója.
- Ft. Dragomir Ioan (1905-1985) - Máramarosi Görög Katolikus püspök, teológus. Sírja az égerháti román temetőben található.
- Nt. Molnár Mihály - református lelkész, teológus professzor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológia szakának egykori ószövetségtan tanára.
- Olos Mihai - Nagybányán élő festőművész, szobrász.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
-
Református templom
-
Református templom (2.)
Források és külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://recensamant.referinte.transindex.ro/?pg=3&id=1631
.svg){kind=small}
