Mosóbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mosóbánya (Băița de sub Codru)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang községközpont
Beosztott falvak Bükkörményes
Irányítószám 437020
Körzethívószám 0x62
Népesség
Népesség 1546 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Község népessége 1871 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mosóbánya  (Románia)
Mosóbánya
Mosóbánya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 31′ 24″, k. h. 23° 08′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 24″, k. h. 23° 08′ 59″
Mosóbánya weboldala

Mosóbánya (románul: Băița de sub Codru) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máramaros megyében, a Bükk-hegység alatt, a Szilágy-folyó egyik mellékága mellett, Bükkörményes nyugati szomszédjában fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu egykori lakosai aranymosással foglalkoztak, innen ered neve is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mosóbánya nevét az oklevelek 1475-ben említették először, ekkor a Drágffyak birtoka volt. 1569 előtt Báthory György volt birtokosa. A birtokot János Zsigmond Gyulafi Lászlónak adományoztta. Mosóbányán 1676-ban Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztozkodtak. A települést ekkor már csak mint puszta faluhelyet említették, mely nagy valószínűséggel 1682 előtt Várad török kézre jutása utáni időkben pusztult el. 1792-es összeíráskor - melyet a hadi terhekhez való hozzájárulással kapcsolatban végeztek - a település birtokosa volt gróf Kornis Mihály és gróf Gyulai József, gróf Bethlen Sámuel, gróf Toroczkai és báró Bornemissza József. 1847-ben lakosainak száma 526 volt, ebből római katolikus 1, görög katolikus 514, izraelita 11 fő volt.

1890-ben 1500 lakosa volt, melyből magyar nyelvű 17, oláh 1474, egyéb nyelvű 9. Az 1500 lakosból 9 római katolikus, 1424 görög katolikus, 8 református, 59 izraelita volt. A település lakóházainak száma ekkor 291 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott a falu.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus kőtemplomuk építéséhez 1886-ban kezdtek hozzá. Előző fatemplomuk 1637-ben épült fel. Anyakönyvet 1823-tól vezetnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 109–111. o. Online elérés