Váncsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váncsfalva (Oncești)
A volt váncsfalvi görögkatolikus fatemplom a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban
A volt váncsfalvi görögkatolikus fatemplom a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségVáncsfalva
Rangközségközpont
Irányítószám437037
SIRUTA-kód107341
Népesség
Népesség1519 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség73,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület20,65 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 23° 58′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 23° 58′ 55″
Váncsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Váncsfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Váncsfalva (románul: Oncești, jiddisül אונצ'שט) község Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar és román nevét is a Váncs, később Váncsfalvi család alapítójáról kapta (Vancea, Oancea). Korábbi neve Váralja volt (1360, p. olachalis Waralia). 1405-ben Vanchukfalua, 1408-ban Varalya alio nomine Vanchokfalva, 1605-ben Váncsfalua néven fordult elő.

Fekvése[szerkesztés]

Az Iza mentén három km hosszan elnyúló falu Máramarosszigettől 12 km-re délkeletre. A község legmagasabb pontja, az Osoiul 717 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé.

Népessége[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Népessége 1880-tól a 20. század második feléig növekedett, 1992 óta viszont egyértelműen fogy.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1880-ban 1070 lakosából 970 volt román, 72 német (jiddis) és 28 egyéb (cigány) anyanyelvű; 978 görögkatolikus, 67 zsidó és tíz római katolikus vallású.
  • 2002-ben 1549 román nemzetiségű lakosából 1217 volt ortodox, 160 görögkatolikus és 160 pünkösdi hitű.

Története[szerkesztés]

Nagy Lajos 1360-ban adományozta Farksztán fia Váncsoknak Váralja olachalis birtokának nyugati felét, amelyre a későbbi Váncsfalva települt. Később román kisnemesi falu volt Máramaros vármegyében, családai közül kiemelkedtek a vármegyei közéletben jelentős szerepet játszó Jurák. 1691 előtt Kricsfaluból érkezett a faluba az a fatemplom, amely 1974 óta a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban áll. A hagyomány szerint a templomot idetelepedő kricsfalusiak hozták magukkal. Ugyancsak a helyi hagyomány szerint lakói egy része 1700 körül Tőkésbányára költözött. 1720-ban tizenkét nemesi és két jobbágytelkét írták össze. 1965-ben Barcánfalva községhez tartozott, 2004-ben kivált és önálló községgé alakult.[1]

A mai ortodox templom 1937–39-ben, a görögkatolikus 2000-ben épült.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A falutól két és fél kilométerre északkeletre, a 414 méter magas Cetățeaua tetején 14. vagy 15. században épült vár lakótornyának maradványai. A hét és fél méteres oldalhosszúságú, két méteres falvastagságú épületből az egyik oldal romjai maradtak fenn.[2] Radu Popa szerint szinte teljesen megegyező lehetett a reketyefalvi lakótoronnyal.[3]
  • Faragott máramarosi nagykapuk.
  • Egy vasas és egy vasas–kénes ásványvízforrás.
  • Bartók Béla az 1913 márciusában a helyi Pătru Drăguş nevű cigányhegedűs által, gitárkísérettel fonográfra játszott medvetáncot a Szonatina második tételében, az oșăneștét pedig a II. rapszódia friss tételében dolgozta fel.[4]
  • 2011 augusztusa óta a falu mellett sportrepülőtér működik.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
  2. jupiter.elte.hu Archiválva 2015. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (fényképekkel) (magyarul)
  3. Radu Popa: Studii și articole. Brașov, 2014, 21. o.
  4. Vera Lampert: Folk Music in Bartók's Compositions. Bp., 2008, 113. és 169. o.
  5. Graiul Maramureșului 2011. augusztus 8.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bartók Béla Váncsfalván készített felvételei: [1] és [2]