Alsóróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóróna (Rona de Jos)
Rona de jos Biserica.jpg
Az alsórónai fatemplom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Máramaros
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Polgármester Ion Herbil (PNL), 2012
Irányítószám 437245
Népesség
Népesség 1776 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság < 3 (2011)
Népsűrűség 80,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsóróna  (Románia)
Alsóróna
Alsóróna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 55′ 12″, k. h. 24° 01′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 12″, k. h. 24° 01′ 11″
Alsóróna weboldala

Alsóróna (románul: Rona de Jos, jiddisül אונטר-רינה) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máramarosszigettől 15 kilométerre keletre, a Róna-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét patakjáról kapta. 1360-ban Rona, 1373-ban Rohina, 1390-ben Also Rouna, Alsorowna, 1480-ban Alsorona néven írták. Első említésekor a szaploncai nemesek közé tartozó Ladomér birtokolta. 1402-ben Balk és Drág fiai kapták meg, majd nemsokára az Urmezei családé lett. Pár év múlva ismét a szaploncaiak kezén találjuk. Közülük származtak a későbbi alsórónai kisnemesek: a Pap, Rónai, Stan és Tivadar család. Egy 1482-es határjárás szerint határához tartozott a Fekete-Tisza bal partja egészen Körösmezőig. Amikor azonban az alsórónai nemesek 1547-ben érvényesíteni kívánták jogukat erre a területre, a rónaszéki kamarások tiltakoztak. Az újabb eljárás során tanúkihallgatást kellett róla tartani, hogy melyik a Fehér- és melyik a Fekete-Tisza. A per végén a kincstár 175 forintot fizetett az alsórónaiaknak, aminek fejében lemondtak egészen Galíciáig terjedő egykori birtokaikról. Ortodox szerzetesi közösségét 1652 előtt alapították az Iriștea nevű helyen. A 18. század elején fatemplomát felgyújtották.[2] Nemesi rétege mellett jobbágyok lakták, akik a Rónaszéken bányászott sót fuvarozták. 1848-ban görög katolikus papja, Karácsonyi János László nemzetőrtisztként szolgált. 1838-ban már zsinagógája volt. Zsidó lakossága vallásilag a máramarosszigeti haszid Teitelbaum rabbikhoz kötődött.[3]

1838-ban 666 görög katolikus és 209 zsidó vallású lakosa volt.[4]

1910-ben 2042 lakosából 1624 volt román és 404 német (jiddis) nemzetiségű; 1638 görög katolikus és 404 zsidó vallású.

2002-ben 2110 lakosából 2069 volt román, 21 cigány és 18 ukrán nemzetiségű; 1857 ortodox, 83 evangéliumi keresztény, 79 görög katolikus és 39 adventista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
  3. Mislovics Erzsébet: A hászidizmus megjelenése és terjedése. In Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk.: Zsidók Kárpátalján. Bp., 2013, 65. o.
  4. Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838
Rona De Jos Panorama.jpg

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóróna témájú médiaállományokat.