Láposdebrek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Láposdebrek (Dobricul Lăpușului)
Az Élet kereke (Radu Munteanu falfestménye a láposdebreki Szent Arkangyalok fatemplomban)
Az Élet kereke (Radu Munteanu falfestménye a láposdebreki Szent Arkangyalok fatemplomban)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rang falu
Községközpont Magyarlápos város
Irányítószám 435605
SIRUTA-kód 106871
Népesség
Népesség299 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 23° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 23° 54′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Láposdebrek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Láposdebrek (románul: Dobricul Lăpușului) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében, a Lápos-vidéken.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarlápostól öt kilométerre északkeletre, 4-500 méteres hegyek között elterülő patakvölgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

A 16. század első felében települt, román lakossággal. 1548-ban Debrek, 1627-ben Oláh-Debrik, 1679-ben Dobrik, 1750-ben Lápos-Debrek, 1829-ben Nagy, máskép Lápos-Debrek néven írták. Kezdetben Csicsó várához tartozott. Báthory Zsigmond 1584-ben, szűk és terméketlen határa miatt lakóit felmentette a harmincad megfizetése alól. Jobbágyfalu volt. Legnagyobb birtokosa a 17. század első felében a cegei Wass, majd 1656 és 1729 között a Keresztesi család. A fiskus szamosújvári uradalmának itteni részét 1780-ban, ötven évre Teleki Ádám kapta zálogba. 1780 körül jött létre görögkatolikus egyháza. 1786-ban Teleki Ádám 85 jobbágycsaládot, 1820-ban Teleki Anna 52, Teleki László 26 telket bírt a faluban. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.

1900-ban 559 lakosából 544 volt román anyanyelvű; 284 ortodox, 259 görögkatolikus és 15 zsidó vallású.

2002-ben 451 román nemzetiségű lakosából 449 volt ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]