Láposdebrek

Láposdebrek (Dobricul Lăpușului)

Az Élet kereke (Radu Munteanu falfestménye a láposdebreki Szent Arkangyalok fatemplomban)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Rang	falu
Községközpont	Magyarlápos város
Népesség
Népesség	451 fő (2002)^[1] +/-
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Láposdebrek Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 23° 54′ 15″47.4966666667, 23.9041666667
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 23° 54′ 15″47.4966666667, 23.9041666667

Láposdebrek (románul Dobricul Lăpușului) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében, a Lápos-vidéken.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarlápostól öt kilométerre északkeletre, 4-500 méteres hegyek között elterülő patakvölgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

A 16. század első felében települt, román lakossággal. 1548-ban Debrek, 1627-ben Oláh-Debrik, 1679-ben Dobrik, 1750-ben Lápos-Debrek, 1829-ben Nagy, máskép Lápos-Debrek néven írták. Kezdetben Csicsó várához tartozott. Báthory Zsigmond 1584-ben, szűk és terméketlen határa miatt lakóit felmentette a harmincad megfizetése alól. Jobbágyfalu volt. Legnagyobb birtokosa a 17. század első felében a cegei Wass, majd 1656 és 1729 között a Keresztesi család. A fiskus szamosújvári uradalmának itteni részét 1780-ben, ötven évre Teleki Ádám kapta zálogba. 1780 körül jött létre görög katolikus egyháza. 1786-ban Teleki Ádám 85 jobbágycsaládot, 1820-ban Teleki Anna 52, Teleki László 26 telket bírt a faluban. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.

1900-ban 559 lakosából 544 volt román anyanyelvű; 284 ortodox, 259 görög katolikus és 15 zsidó vallású.

2002-ben 451 román nemzetiségű lakosából 449 volt ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

A Szűz Mária bemutatása a templomban fatemplom 1701-ben épült. Belső festményeit stiláris jegyek alapján a nemesbudafalvi Radu Munteanunak tulajdonítják.
A Szent Arkangyalok (a volt görög katolikus) fatemplom a 18. század legvégén épült. Belsejét szintén Radu Munteanu festette ki. Pronaoszának képei a mennyezeten az Jelenések könyve jeleneteit ábrázolják, a déli és az északi falon látható az Utolsó Ítélet. Ennek érdekes részlete az Élet kereke, küllői közt a húsz, negyven, hatvan és nyolcvan éves kor jelképével.

Források[szerkesztés]

Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. Online elérés
Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998