Sarmaság

Sarmaság (Șărmășag)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Magurahegy, Mojád, Parttanya, Selymesilosva, Szilágylompért
Polgármester	Dombi Attila János (RMDSZ)
Irányítószám	457330
Népesség
Népesség	4710 fő (2002) +/-
Község népessége	6547 (2002)
Magyar lakosság	3806
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	179 m
Terület	68,38 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sarmaság Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 54″, k. h. 22° 49′ 34″47.3483333333, 22.8261111111
Sarmaság weboldala

Sarmaság (románul Șărmășag) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Fekvése

Sarmaság Szilágy megye északi részén fekszik, Zilahtól 25 km-re északnyugatra a Zilah-patak jobb partján (annak a Kraszna folyóba való ömlésénél), a Szilágysági-dombvidéken.

A Nagykároly-Szilágysomlyó útból itt ágazik el a Zilah felé vezető út. Vasúti csomópont is. A Nagykároly-Zsibó vonalból innen ágazik el a Szilágysomlyó-Székelyhíd felé vezető vasút. Ugyancsak innen ágazik el a bányatelep rendes nyomtávú iparvasútja.

Északkeleten Szilágykövesd, délkeleten Szilágylompért, északnyugaton Kisderzsida, nyugaton Mojád, délnyugaton Krasznahídvég, délen Györtelek határolja.

Legközelebb eső nagytelepülések:

• Szilágysomlyó (18 km),
• Zilah (28 km),
• Nagykároly(58 km),
• Szatmárnémeti (62 km),
• Nagyvárad (132 km).

Természeti viszonyai

A község felszíne alacsony dombvidék, 160 és 379 m (Kövesdmagasa) tengerszint feletti magasság között. Éghajlata mérsékelt. Itt gyakran találkoznak a páradús nyugati légtömegek a keleti száraz kontinentális és a Földközi-tenger felől jövő forró légtömegekkel. A januári középhőmérséklet –3 °C, a legalacsonyabb hőmérsékletet 1965. február 10-én mérték: –20,20 °C. A júliusi középhőmérséklet 21,1 °C, a legmagasabb hőmérsékletet 1967. augusztus 5-én mérték: 36,2 °C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 627,2 mm.

A vidék legfontosabb ásványkincse a szén. A 28 ismert szénréteg alapján megállapítható, hogy korábban kis mélységű tenger nagy területen borította be a területet.

A környéken gyakoriak a földcsuszamlások. A csuszamlások mellett gyakori a talajfolyás is (szolifukkció).

Története

Sarmaság területén már a vaskorban volt emberi település. Roska Márton régészprofesszor az 1941-ben végzett ásatások alkalmával ezüst leletekre bukkant.

Első írásos adatok 1355-ből származnak Sarmassagh néven, mint közép-szolnoki birtok. 1467-ben Sarmassagh, 1487-ben Sármáaságh néven említik a dokumentumok.

A hagyományok szerint a település lakossága eredetileg a Branyicska tatárdúláskor a Töklen erdőbe menekült, s visszatérve már a mai helyén épült fel újra a község, amely erdőkkel körülvéve védettebb volt. A település Sarmassághy Lászlóról kaphatta a nevét, aki a Báthoriaktól birtokolta a falut.

A szájhagyomány szerint azonban a környéken található sarma, vagy sarmás nevű (medvehagyma) növényről nevezhették el a települést. A már említett okirat arról tudósít, hogy Kont Miklós vajda és Közép-Szolnok vármegye főispánja uradalmat hagy az utódokra, s ettől kezdve Sarmaság birtokként szerepel.

1423-ban Zsigmond király parancsára a Kusalyi Jakcs György fiának, Jánosnak iktatják tulajdonába a vidéket. 1475-ben Sarnasághy Elek birtoka volt, aki már jobbágyokat tartott. 1543-ban mint közép-szolnoki birtok Sarmaságh néven szerepelt, Sarmasághy László és Mihály tulajdonában.

1549-ben 19 kapu után fizetnek adót, s összeírtak még 28 szegényt, kilenc szolgát (servitort), nyolc új házat és három nemesi udvarházat, melyek Sarmasághy András tulajdonát képezték. Ebben az időben Sarmaság a kövesdi jószághoz tartozott, amely a Sarmasághyak ősi birtoka volt – Derzsida, Majád és Lompért falvakkal együtt –, egész az 1600-as évek elejéig.

Sarmasághy János lánya, Anna Gyerőmonostori Kemény János felesége lesz, s így örökség – és vásárlás – révén a Kemény családra száll a birtok. Az 1799-es összeírás megemlíti Kemény Farkas grófot, Kemény Miklósné bárónőt, mint birtokosokat. A báró Kemény család volt a község földesura egész az 1800-as évek végéig. 1800-ban a birtok egy részét két csehországi főúr vette meg: Fröhlich Albin és báró Wessebe Hatwig. A II. világháború végén tőlük államosították a földeket. A határ kisebb részét sarmaságiak vették meg.

1910-ben 1855, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

1945-ben a Fröhlich Albintól államosított földbirtokot kiosztották a földnélkülieknek, akik általában egy-egy fél holdat kaptak.

Lignitbányája – a drasztikus korrupció és a fejlődési irányzat hiánya miatt – 2000 után bezárt.

Közigazgatás

Sarmaság községhez tartozik:

• Selymesilosva – 783 lakos
• Szilágylompért – 877 lakos
• Mojád – 222 lakos
• Magurahegy – 33 lakos
• Parttanya – nincs állandó lakos

2007-ben a fent említett települések kérvényezték az 1960-as évek előtti önállóságuk visszaadását (különben megszüntették volna az iskoláikat). Bár a helyi népszavazás sikeres volt, a törvénytervezetet 2008-ban a román parlament Szenátusa mégis elvetette.

Népesség

• Az 1600-as évekből fennmaradt okmányok 38 jobbágycsaládról tesznek említést, valamint öt pusztaházról, amelyekből elszöktek az emberek.
• 1611-ben Báthory Gábor fejedelem városként említette Sarmaságot.
• 1715 ben 99 főt számláltak, melyből 19 jobbágy, 13 zsellér, azaz 32 háztartás volt. Ám ekkor csak az adókat írták össze, a szabadokat és a nemeseket nem. Innen adódik a nagy különbség, hiszen 1720-ban 288 főt számláltak Sarmaságon.
• 1915-ös összeírás szerint már foglalkoztak szőlőtermesztéssel, ami nagy múltra tekint vissza.
• 1847-ben 783 volt a lakosság száma, melyből 758 református, 18 görög katolikus, 8 római katolikus, 2 izraelita.
• 1936-ban 2370 fő volt a polgárok száma.
• 1992-ben társközségeivel együtt 6853 lakosából 5194 magyar, 1329 román, 315 cigány és 4 német volt.
• Az 1997-es népszámlálás szerint 4933 fő élt itt, ebből vallási hovatartozás szerint:

református	ortodox	római katolikus	baptista	unitárius	egyéb	ateista	vallás nélküli
3583	918	264	120	10	11	1	7

• A 2002-es népszámlálás szerint, a polgárok lélekszáma elérte a 6547-et.
• Etnikai megoszlás szerint:

magyar	román	cigány	ukrán	német	orosz/lipován
5168	1156	217	4	1	1

• Vallási hovatartozás szerint:

református	ortodox	római katolikus	baptista	görög katolikus	pünkösdista	unitárius	evangéliumi	evangélikus-lutheránus	egyéb	felekezeten kívüli	ateista	nem válaszolt
4635	1164	426	232	25	13	9	2	1	34	5	1	1

Emlékművek

• 2005 augusztusában, a falu 650 éves évfordulójára emelt emlékművet a közösség. Kemény János mellszobra, melyet a zilahi Sepsi József álmodott bronzba, a néhai Kemény-kúria(kastély) előtt embermagasságú talapzaton nyugszik.

Külső hivatkozások

• Sarmaság honlapja
• Községtérkép