Dabjonújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dabjonújfalu (Bârsa)
Dablyonújfalu, görögkatolikus fatemplom
Dablyonújfalu, görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségSzamosudvarhely
Rangfalu
KözségközpontSzamosudvarhely
Irányítószám457311
SIRUTA-kód142738
Népesség
Népesség77 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság165
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 31″, k. h. 23° 12′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 31″, k. h. 23° 12′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dabjonújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dabjonújfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szamosudvarhelytől nyugatra, Szamosudvarhely és Dabjon között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A Dabjon szomszédjában fekvő Dablyonújfalu román neve Barsa = Birszá a néphagyomány szerint onnan származott, hogy egy juhos gazda egy hasonhangzású határszéli községből juhokat teleltetett itt, s később meg is telepedett, s alapítója lett a községnek.

1549-ben már 5 új házat jegyeztek fel itt, s akkor a Drágfi család birtoka volt.

1570-ben I. Miksa új adományként adta a Kusalyi Jakcs családból Boldizsárnak és Mihálynak.

1641-ben Újfalun Szaniszlófi Báthory Kata rendelkezése szerint Újfalun megosztoztak Lónyai Zsigmond, Bedeginé Lónyai Kata, Becsky Lászlóné Lónyay Zsuzsanna fia Szántói Becsky György és leánya Bribery Bribery Melith Györgyné Zsuzsanna.

Freskórészlet a templomból

1847-ben 414 lakosa volt, ebből 409 görögkatolikus, 5 református.

1890-ben 316 lakosából 5 magyar, 311 oláh, ebből 305 görögkatolikus, 1 református, 10 izraelita. A házak száma 68 volt.

Dablyonújfalu a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 696–699. o. Online elérés