Alsóegregy

Alsóegregy (Romanasi)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Alsónyárló, Csömörlő, Egregypósa, Vaskapu, Romlott
Népesség
Népesség	951 fő (2002) +/-
Község népessége	2993 (2002)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Alsóegregy (románul Românași) község Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól keletre, A Meszes-hegység alatt, az Egregy-patak bal partján, Csömörlő és Vaskapu között fekvő település.

Nevének eredete

Nevének előtagját Felsőegregytől való megkülönböztetésül kapta. Nevének utótagját a mellette levő Egregy-patakról kapta.

Története

Egykor csak egy Egregy nevű település létezett, azonban a későbbi Felsőegregy lakói az úttól távolabbra, az Egregy forrásvidékéhez közelebb költöztek, így alakult ki a két Egregy nevű település.

Nevét az oklevelek már 1310-ben említették. 1440-ben Egregh néven, 1460-ban 1721-ben Magyar-Egreg néven említették nevét.

Hodor Károly egykor így írt a településről: "Magyar-Egregy kies fekvésű s hajdan népes helység a Meszes tövében nagy országútban… lakosai elszórtan a hegyoldalon laknak".

Magyar-Egregy egykor járási székhely is volt.

1310-ben Mikod bán fia Miklós mester birtoka volt, aki Károly Róbert királytól nyert kiváltságot arra, hogy útvámként az itt áthaladó sóval és egyéb árukkal terhelt szekerek után egy dénár helyett két dénárt szedhessen. Kiváltságát azért kapta a királytól, mert első erdélyi útja alkalmával Egregy helységben levő birtokán Károly Róbert királyt királyi módon megvendégelte.

1440-ben Dobokai Lőkes János volt Egregy birtokosa.

1460-ban Dobokai János elzálogosította Magyaregregyet és más birtokait Kusalyi Jakcs Györgynek.

1522-ben Dobokai Miklós eladta az egész Egregyet Bélteki Drágfi Jánosnak.

1576-ban Somlyói Báthory István Drágfi Lászlótól hűtlensége miatt elvette Magyar-Egregyet és a hozzá hű Zsombori Lászlónak és utódainak adományozta.

Később Magyar-Egregy birtokosának írták a Bethleni Bethlen grófokat, majd a Kendefi grófokat is.

1733-as összeíráskor a településen 70 oláh család élt.

1750-ben 458 görög katolikus lakosa volt. 1837-ben 327 lakosa volt.

1890-ben 584 lakosából 34 magyar, 550 oláh, ebből 6 római katolikus, 46 görög katolikus, 505 görögkeleti, 8 református, 2 izraelita. A házak száma ekkor 99 volt.

Alsóegregy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma.
• Alsóegregyen (Magyar-Egregy) ütött először tábort Rákóczi a Zsibói ütközet előtt.
• 1551 augusztus 19-én Izabella királyné Egregyen töltött egy éjszakát, amikor elhagyta Erdélyt és Zilahon át Tasnádra ment.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 334–341. o. Online elérés
• Hodor K.