Szamosudvarhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosudvarhely (Someș-Odorhei)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Dabjon, Dabjonújfalu, Inó, Szilágysolymos
Népesség
Népesség 1278 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 41
Község népessége 2671 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 78,24 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szamosudvarhely  (Románia)
Szamosudvarhely
Szamosudvarhely
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 20″, k. h. 23° 15′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 20″, k. h. 23° 15′ 41″

Szamosudvarhely (románul: Someș-Odorhei) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsibótól északra, a Szamos folyó bal partján, Zsibó, Inó és Dablyonújfalu közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét 1387-ben Udvarhely néven említették először.

1452-ben Odvarhel, 1475-ben Wdwarhely, 1549-ben Odvarhely, 1733-ban Szamosudvarhely néven írták. 1387-ben Udvarhely az aranosi várhoz tartozó magyar település volt, birtokosai a Kusalyi Jakcsok voltak. 1499-ben II. Ulászló király a birtok felébe Bélteki Drágfi Bertalant iktatta be. A királynak ezt a birtokrészt még Kusalyi Jakcs László leánya Erzsébet adta. 1545-től Udvarhely Kusalyi Jakcsi Mihályé. A Kusalyi Jakcsoké volt a település egészen a XVI. század végéig. 1619-ben Széchy Kata Udvarhely részbirtokot adományul adta leányának Hadadi Wesselényi Pálné Gyulafi Zsuzsannának. 1627-ben a Gyulafi család osztozkodott a csehi várhoz tartozó Udvarhelyen. 1805-ben végzett összeíráskor birtokosai voltak: báró Bornemissza József, Szelei József és Pál, Bokányi János. 1847-ben 986 lakosa volt, melyből 25 római katolikus, 875 görög katolikus, 76 református, 10 izraelita volt. 1890-ben 1299 lakosából 141 magyar, 10 német, 1114 román, 34 egyéb nemzetiségű volt, ebből 22 római katolikus, 1136 görög katolikus, 77 református, 64 izraelita. A házak száma 287 volt. A XX. század első éveinek adatai szerint határában kőszénkátrányt, petróleumot, paraffint, kutattak. Szamosudvarhely a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus fatemplomát 1670-ben építették. A XIX. század végén kőtemplom épült helyette. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
  • Református templom

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 391–404. o. Online elérés