Kraszna (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kraszna (Crasna)
Kraszna református templom.jpg
A református templom bejárata
Kraszna címere
Kraszna címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Krasznahosszúaszó, Máron, Ráton
Népesség
Népesség 4463 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 3812
Község népessége 6485 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kraszna  (Románia)
Kraszna
Kraszna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″

Kraszna (románul: Crasna; németül Krassmarkt) község Romániában, Szilágy megyében.

Az egykori (1876-ban megszűnt) Kraszna vármegye névadója és székhelye. Községközpont, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágysomlyótól 11 km-re délkeletre, Zilahtól 14 km-re északnyugatra fekszik a Partiumban. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv krasna (kb. szép) melléknévből való[3], ám az is elképzelhető, hogy a települést átszelő Kraszna folyó áradásakor vörösesbarnára váltó színére is utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1213-ban Karasna alakban említik először, és 1217-1235 között említette a Váradi Regestrum is.

1341-ben Valkóvárhoz tartozott, s Kraszna birtokába Dancs mestert iktatták be.

1454-ben a Bánfi család, Chahol János és Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

1479-1498 között a Losoncti Bánfiaké volt, akik 1491-ben osztoztak meg rajta.

1522-ben Bánfi Miklós Báthory Istvánnak adta 15 bánfihunyadi jobbágytelekért.

1537-ben Somlyói Báthory István néhai erdélyi vajda fiait Andrást, Kristófot és Istvánt iktatták be Kraszna birtokába.

1548-ban itteni birtokait Somlói Szaniszlófi Báthori Anna, Bélteki Drágfi Gáspár, majd Homonnai Drugeth Antal özvegye elzálogosította Szaniszlófi Báthory Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak.

1550-ben a Losoncziaknak a Báthoriakkal folytatott birtokpere kapcsán Ferdinánd király intette a Báthoryakat, hogy hagyjanak fel a Losonciakkal folytatott birtokperekkel, s adják vissza azok erdélyi és magyarországi birtokait.

1576-ban Kraszna város tizedét Somlói Báthory István a Bánfiaknak adományozta.

1648-ban Rákóczi György és neje Báthory Zsófia birtoka volt.

Egykori várát a 17. században még lakták. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Népessége (társközségeivel együtt)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1910-ben 3884 lakosából 3790 magyar volt.
  • 1992-ben 6534 lakosából 4169 magyar, 2049 román és 305 cigány volt.
  • 2002-ben 6373 lakosából 4066 magyar, 1786 román, 514 cigány és 7 egyéb volt.
  • 2012-ben 6485 lakosából 4103 magyar, 1602 román, 561 cigány volt.

Nemzetiségek (2002)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Román Cigány Ukrán Német Szlovák Nem nyilatkozott
4066 1786 514 3 1 1 2

Vallások (2002)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református Ortodox Baptista Adventista Görög Katolikus Katolikus Evangéliumi Pünkösdista Evangélikus Unitárius Zsidó Más Felekezeten kívüli
3383 1913 598 136 135 106 27 4 1 1 1 66 2
Részlet a templom kazettás mennyezetéből
Az 1848-49-es szabadságharcban elesett krasznaiak tiszteletére emelt kopjafás emlékmű

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma a 14. század végén épült négy fiatornyos tornyú épület.
  • Festett kazettás mennyezete a 17. században készült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kraszna környéke 1769-1773 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213-5, FNESZ.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]