Révkörtvélyes

Révkörtvélyes (Perii Vadului)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	falu
Községközpont	Nagyilonda
Népesség
Népesség	154 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Révkörtvélyes település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Nagyilondától nyugatra, a Szamos jobb partján fekvő település.

Nevének eredete

Nevének rév előtagját a patakon és a Szamoson levő révje után, míg nevének körtvélyes utótagját a településen termesztett nagy mennyiségű körte után kapta.

Története

Révkörtvélyes nevét 1405-ben említették először az oklevelek Kwrthuelrew néven.

1424-ben Kerthewelrew, 1566-ban Körtwelrew, 1650-ben Körtvély-Rév, 1830-ban Révkörtvélyes néven írták.

A település Kővár tartozéka volt, melyet Zsigmond király Balk és Drág fiainak adományozott.

1424-ben történt osztozkodásukkor a település Drág fiainak: Györgynek és Sandrinnak jutott, s az övék volt még 1553-ban is.

A Drágfiak kihaltával Drágffy György e birtokát Izabella királyné Báthori Györgynek és nejének Báthory Annának és fiuknak Istvánnak adományozta.

1565-ben mikor Báthory György fellázadt Miksa császár ellen - feje váltságául - Kővárt és tartozékait, köztük Révkörtvélyest is a császárnak engedte át.

1567-ben II. János király visszafoglalta Miksa császártól Kővárt tartozékaival együtt és Beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

1651-ben Kővárhoz tartozó "fiskális" birtok volt.

1702-ben Bethlen Ferenc és Bánffy Péter birtokának írták, 1786-ban pedig gróf Bethlen Gergelyé lett.

1820-ban gróf Teleki Domokos volt a település birtokosa.

1831-ben 233 lakosa volt, 1896-ban 297 lakosából 280 görög katolikus, 17 zsidó volt.

1891-ben 277 lakosa volt, melyből 9 római katolikus, 244 görög katolikus, 2 református, 22 izraelita volt.

Révkörtvélyes a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög katolikus temploma 1865-ben épült kőből. 1867-ben szentelték fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére.
• Pesterea Magurics nevű nagy barlangja, amely az itt talált ősállatcsontokról is nevezetes.
• Határában 1882-ben Torma Károly régész idejében még látható volt egy kerek római őrtorony is.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.