Hám János
| Hám János | |
 |
|
| Portréja a Vasárnapi Újság 1858. évi 36. számában | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Hám János |
| Született | Gyöngyös, 1781. január 5. |
| Elhunyt | Szatmárnémeti, 1857. december 30. |
| Sírhely | Szatmárnémeti, székesegyház |
| Munkássága | |
| Vallás | római katolikus |
|
|
|
| Hivatal | szatmári püspök |
| Hivatali idő | 1827-1848 és 1849-1857 |
| Felszentelés | 1828 március 16. |
| Elődje | Kovács Flórián |
| Utódja | Dr. Haas Mihály |
|
|
|
| Hivatal | kinevezett esztergomi érsek |
| Hivatali idő | 1848-1849 |
| Elődje | Kopácsy József |
| Utódja | Scitovszky János |
Hám János (Gyöngyös, 1781. január 5. – Szatmárnémeti, 1857. december 30.) szatmári püspök, kinevezett esztergomi érsek.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Iskoláit szülővárosában, Rozsnyón és Egerben végezte. Ez utóbbi helyen belépett a papneveldébe. Mint ifjú áldozópap, a lekipásztorkodás terén működött. Még csak 13 éve volt pap, amikor az egri káptalan kanonokává nevezték ki. 1828-ban szatmári püspökké szentelték. Szerény, mondhatni önmegtagadó életét egészen egyházmegyéjének szentelte. Szegény, fiatal egyházmegyéjének úgyszólván ő volt a második megalapítója. Szatmár városa is végtelen sokat köszönhet neki. A szegényeknek ápolóintézetet, irgalmasrendü kórházat, tanítóképzőt épített. A székesegyházat, püspöki lakot kibővítette. Hatalmas apácakolostort emelt, konviktust, kálváriát létesített. V. Ferdinánd király a titkos tanácsosi ranggal és a szentjobbi javadalmas apátsággal emelte tekintélyét, amikor pedig Kopácsy József halálával 1848-ban a hercegprímási szék megürült, 1848 júniusában esztergomi érsekké nevezte ki, de Hám állását mégsem foglalta el.[1]
Amikor a császári csapatok elfoglalták Pestet, nyíltan szembefordult az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal, pásztorleveleiben az uralkodó iránti engedelmességre buzdította a lakosságot. A magyar kormány árulónak bélyegezte és zárolta birtokait. 1849 júliusában lemondott az érsekségről, és visszatért a szatmári püspökségbe, melyet haláláig vezetett.
Püspöki munkássága (a "városépítő" püspök) [szerkesztés]
Noha ő maga önmegtartóztató, szegény életet élt, püspöksége gazdagságot és virágzást jelentett Szatmárnémeti számára. A "városépítő" püspök munkássága máig hatóan meghatározta Szatmárnémeti városképét is (mindenekelőtt az óvárost, természetesen). Neki köszönhető a klasszicista stílusú szatmári székesegyház, ő építette a szép neobarokk püspöki palotát, az ő alkotása a püspöki konviktus, amely a második világháború előtt 160 fiúnak nyújtott otthont, de róla beszélnek azok a középületek, amelyek ma is a város ékességei.[2]
Egyházépítő és szociális munkássága hasonlóan fontos és kiterjedt volt. Neki köszönhető a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének megalapítása (szociális és tanító rendként), de ő telepítette le Szatmáron az Istenes Szent Jánosról elnevezett irgalmas rendű szerzeteseket, ő építette hatalmas zárdáikat, és ő vetette meg a ferences szerzetesek zárdájának alapját is. Ő létesítette a katolikus leányiskolát és nőnevelő intézetet, páratlan szociális érzékenységéhez hűen pedig elszánt támogatója volt a szegényeknek, de a kisiparosoknak, kereskedőknek is. Példamutatása máig hatóan kihat utódai munkásságára is.
Emlékezete [szerkesztés]
Hám János püspököt az egyházmegye "második alapítójaként" tiszteli Szatmárnémeti katolikus közössége. Városépítő és - fejlesztő tevékenysége folytán ugyanakkor tisztelete nem korlátozódik pusztán a katolikus közösségre. A hagyományosan protestáns többségű Szatmárnémetiben (ahol a magyarságon belül máig a reformátusok vannak többségben), hosszú ideje utca viseli a nevét (noha időről időre más utcát neveztek el, pontosabban át róla).
Noha a 48-as forradalommal szembeni felszólalásai és kiállása nem tette népszerűvé az összmagyarság szemében, Szatmárnémetiben és a szatmári egyházmegye egész területén (de tágabban Erdély egészében is) máig általános tisztelettel őrzik a nagy püspök emlékét. Számos intézmény, utca, rendezvény őrzi emlékét. Az ő nevét viseli:
- Szatmárnémeti római katolikus iskolaközpontja (Hám János Római Katolikus Iskolaközpont)
- A Hám János Napok című katolikus rendezvénysorozat (Szatmárnémeti)
- A Hám János utca Szatmárnémetiben (ma az egykori Bem utca viseli a püspök nevét)
Szatmárnémetiben köztéri szobra is van a püspöknek, az általa építtetett (illetve átalakíttatott) székesegyház előtt. Szobra van továbbá a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont aulájában, értékes portréját pedig a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjteményben őrzik.
Galéria [szerkesztés]
-
Az általa építtetett (Hild József tervei alapján átalakíttatott) székesegyház
-
Az általa alapított Szatmári Irgalmas Nővérek zárdatemploma
-
Hám János szobra a szatmárnémeti székesegyház előtt
Művei [szerkesztés]
- Szentbeszédeit diszes kiadásban Meszlényi Gyula, Szatmár püspöke adta ki: Hám János szentbeszédei (I–III. Szatmár, Pázmány Sajtó, 1894);
- Hám János emlékiratai (Bp., 1927).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa
- ↑ http://www.szatmariegyhazmegye.ro/url/Az-egyhazmegye-tortenete
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. Online hozzáférés
- Magyar életrajzi lexikon
- A Pallas nagy lexikona
