Hám János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hám János
Hám János.jpg
Portréja a Vasárnapi Újság 1858. évi 36. számában
Életrajzi adatok
Születési név Hám János
Született Gyöngyös, 1781. január 5.
Elhunyt Szatmárnémeti, 1857. december 30.
Sírhely Szatmárnémeti, székesegyház
Munkássága
Vallás római katolikus

Hivatal szatmári püspök
Hivatali idő 1827-1848 és 1849-1857
Felszentelés 1828 március 16.
Elődje Kovács Flórián
Utódja Dr. Haas Mihály

Hivatal kinevezett esztergomi érsek
Hivatali idő 1848-1849
Elődje Kopácsy József
Utódja Scitovszky János

Hám János (Gyöngyös, 1781. január 5.Szatmárnémeti, 1857. december 30.) szatmári püspök, kinevezett esztergomi érsek.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskoláit szülővárosában, Rozsnyón és Egerben végezte. Ez utóbbi helyen belépett a papneveldébe. Mint ifjú áldozópap, a lekipásztorkodás terén működött. Még csak 13 éve volt pap, amikor az egri káptalan kanonokává nevezték ki. 1828-ban szatmári püspökké szentelték. Szerény, mondhatni önmegtagadó életét egészen egyházmegyéjének szentelte. Szegény, fiatal egyházmegyéjének úgyszólván ő volt a második megalapítója. Szatmár városa is végtelen sokat köszönhet neki. A szegényeknek ápolóintézetet, irgalmasrendü kórházat, tanítóképzőt épített. A székesegyházat, püspöki lakot kibővítette. Hatalmas apácakolostort emelt, konviktust, kálváriát létesített. V. Ferdinánd király a titkos tanácsosi ranggal és a szentjobbi javadalmas apátsággal emelte tekintélyét, amikor pedig Kopácsy József halálával 1848-ban a hercegprímási szék megürült, 1848 júniusában esztergomi érsekké nevezte ki, de Hám állását mégsem foglalta el.[1]

Amikor a császári csapatok elfoglalták Pestet, nyíltan szembefordult az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal, pásztorleveleiben az uralkodó iránti engedelmességre buzdította a lakosságot. A magyar kormány árulónak bélyegezte és zárolta birtokait. 1849 júliusában lemondott az érsekségről, és visszatért a szatmári püspökségbe, melyet haláláig vezetett.

Püspöki munkássága (a "városépítő" püspök)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noha ő maga önmegtartóztató, szegény életet élt, püspöksége gazdagságot és virágzást jelentett Szatmárnémeti számára. A "városépítő" püspök munkássága máig hatóan meghatározta Szatmárnémeti városképét is (mindenekelőtt az óvárost, természetesen). Neki köszönhető a klasszicista stílusú szatmári székesegyház, ő építette a szép neobarokk püspöki palotát, az ő alkotása a püspöki konviktus, amely a második világháború előtt 160 fiúnak nyújtott otthont, de róla beszélnek azok a középületek, amelyek ma is a város ékességei.[2]

Egyházépítő és szociális munkássága hasonlóan fontos és kiterjedt volt. Neki köszönhető a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének megalapítása (szociális és tanító rendként), de ő telepítette le Szatmáron az Istenes Szent Jánosról elnevezett irgalmas rendű szerzeteseket, ő építette hatalmas zárdáikat, és ő vetette meg a ferences szerzetesek zárdájának alapját is. Ő létesítette a katolikus leányiskolát és nőnevelő intézetet, páratlan szociális érzékenységéhez hűen pedig elszánt támogatója volt a szegényeknek, de a kisiparosoknak, kereskedőknek is. Példamutatása máig hatóan kihat utódai munkásságára is.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muhi Sándor grafikus tusrajza a püspökről

Hám János püspököt az egyházmegye "második alapítójaként" tiszteli Szatmárnémeti katolikus közössége. Városépítő és - fejlesztő tevékenysége folytán ugyanakkor tisztelete nem korlátozódik pusztán a katolikus közösségre. A hagyományosan protestáns többségű Szatmárnémetiben (ahol a magyarságon belül máig a reformátusok vannak többségben), hosszú ideje utca viseli a nevét (noha időről időre más utcát neveztek el, pontosabban át róla).
Noha a 48-as forradalommal szembeni felszólalásai és kiállása nem tette népszerűvé az összmagyarság szemében, Szatmárnémetiben és a szatmári egyházmegye egész területén (de tágabban Erdély egészében is) máig általános tisztelettel őrzik a nagy püspök emlékét. Számos intézmény, utca, rendezvény őrzi emlékét. Az ő nevét viseli:

Szatmárnémetiben köztéri szobra is van a püspöknek, az általa építtetett (illetve átalakíttatott) székesegyház előtt. Szobra van továbbá a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont aulájában, értékes portréját pedig a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjteményben őrzik.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szentbeszédeit diszes kiadásban Meszlényi Gyula, Szatmár püspöke adta ki: Hám János szentbeszédei (I–III. Szatmár, Pázmány Sajtó, 1894);
  • Hám János emlékiratai (Bp., 1927).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hám János témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]