Hild József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hild József
Hild József.jpg
Hild József (metszet, 1861)
Született
1789. december 8.
Pest
Elhunyt
1867. március 6. (77 évesen)
Pest
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hild József témájú médiaállományokat.
A Császár fürdő udvara 1842-ben
A Császár fürdő udvara 2009-ben
Lloyd-palota 1887 körül
Nákó-palota 1903-ban. Helyén épült a Gresham Palota

Hild József (Pest, 1789. december 8.Pest, 1867. március 6.) magyar építész. A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész. Hild János építész fia, Hild Viktor újságíró nagyapja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei második gyermekeként született. Apja – a pesti Újépület építésvezetője – környezetében kapta első gyermekkori benyomásait, az itteni viszonyok közt forrt össze az építészet helyi realitásaival, igényeivel és küzdelmeivel. A piaristák gimnáziumában tanult 1799 és 1804 között, kitűnő tanuló volt. Az ifjú Hild a Bécsi Művészeti Akadémia elvégzése után az Esterházyak udvari építésze, a kismartoni kastély átépíttetője, Charles Moreau (1758–1841) mellett dolgozott Kismartonban és Bécsben. A gyakorlati ismereteket apja, Hild János építkezésein sajátította el, akinek 1809-ben már hivatalosan is szerepelt vállalkozásaiban. Apja 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, és építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, de az építőipari gyakorlata elmélyítéséhez kötötte az engedély kiadását. Hild ezért Itáliába utazott, s kiegészítő tanulmányokat végzett Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban. Itt ismerkedett meg a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével. Nem véletlen, hogy legjelentősebb, legismertebb alkotásai templomok, azonban az általa tervezett legtöbb alkotás világi célokat szolgált.

Hazatérését követően, az 1820-as években lendült fel építészi tevékenysége, s bár már ekkor elismertséget szerzett magának, legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz pusztításait követően épültek fel. 1844-ben megkapta az építőmesteri címet. A kor legtermékenyebb hazai mestere volt, egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és ezeknek tekintélyes része meg is valósult.

1836-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia Pollack Mihállyal együtt rendes tagjainak sorába felvette. Pest – bár legszebb városrészének arculatát tevékenysége határozta meg – csak hat évvel később, 1842-ben ismerte el érdemeit azzal, hogy díszpolgárrá választotta. Újabb tizenkét év telt el, míg 1854-ben kinevezték „Pest város architektor-építészévé”.

Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát.

Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa). A Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát az 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei alapján építették fel az angol születésű Zichy Emmanuel Strachan Sarolta grófnő adományból.

Esztergomban az ő tervei alapján épült a Takarékpénztár épülete, a Bibliotheka, és az ő tervei szerint fejezték be a papnevelő intézet épületét is.

1861-ben 1000 forintos fizetését – amelyet 1854-óta mint Pest város építésze kapott – megvonták. A hetvenen felüli Hild, aki sohasem kereste a megbízásokat, már csak elvétve kapott olyan munkát, amely megélhetéséhez nyugodt anyagi alapot biztosított volna.

„Hild József, aki soha, még amikor az ország legfoglalkoztatottabb építésze volt, sem vitt ún. nagy házat, életének ez utolsó szakaszában,különösen pedig özvegységének hét évében igénytelen szerénységben élt lipótvárosi, Fő (ma Arany János) utca 14. sz. bérlakásában, és ritkán mutatkozott tisztelői körében, a Blumenstöckl-vendéglő[1] Hild József-asztaltársaságának összejövetelein. Hírét, tekintélyét nem gyümölcsöztette, mint ahogy sokan tették, akik érdemekben meg sem közelítették őt, s így a szétfoszló érdeklődésű közvélemény mind kevésbé tartotta számon.”[2]

„Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott az ő képzeletében. Meghalt 1867. március 6-án tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14 sz. házban lévő lakásán. 1867. március 8-án parentálja el a Fővárosi Lapok mindössze ennyivel: »Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt«.”[3]

Temetésére 1867. március 8-án került sor. A Kerepesi úti temető XXV. parcellájában, a 7. sor 10. számú sírjába a legnagyobb egyszerűséggel helyezték örök nyugalomra földi maradványait.[4]

Néhány alkotása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hild József műveinek száma megközelíti a 900-at. Pesti épületeinek teljes listája – időrendi sorrendben – megtalálható Rados Jenő Hild József életműve című könyvében.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomok:

Lakóházak és középületek:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Blumenstöckl vendéglő Hild asztaltársaságának törzshelye volt, amelyet később a Gerbeaud vásárolt meg.
  2. Rados Jenő: Hild József életműve, 42. o.
  3. Rados Jenő: Hild József életműve, 214. o.
  4. A XXV. parcellát 1920 előtt kiürítették és jelenleg Hild helyén más fekszik (a Kerepesi úti temető főkönyve alapján).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hild József témájú médiaállományokat.
  • Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus építészete Magyarországon. (MTA. 1943)
  • Rados Jenő: Hild József Pest nagy építőjének életműve (Akadémia Kiadó 1958)
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet. (Műszaki Könyvkiadó. 1971. 237, 251, 252, 254, 255, 258, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 273, 277, 280, 282, 283, 285, 286, 294, 313 oldal)
  • Papp Gábor György: Hild József ARTPORTAL
  • Magyar életrajzi lexikon