Fedák Sári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fedák Sári
Fedák Sári-002.jpg
magyar színművésznő, énekesnő-primadonna
Született 1879. október 26.
magyar 1867-1918 Beregszász
Elhunyt 1955. május 25. (75 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Molnár Ferenc
Szülei dr. Fedák István
Kokoli Emilia
Foglalkozása színész
Fedák Sári a János vitézben

Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26.Budapest, 1955. május 5.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége.

Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, „nácirajongónak" bélyegezte és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. 1955. május 5-én hunyt el Budapesten.[1]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei dr. Fedák István és Kokoli Emilia. 1899-ben végezte el a Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ebben az évben színpadra került a Magyar Színházban a Gésák című darabban, Molly szerepében. 1900-tól játszott többek között Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Színházban, a Vígszínházban, 1932-ben a nyíregyházi színházban.

Az 1904. november 18-án a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác daljátéknak, a „János vitéz”-nek a főszerepét játszotta. A Király Színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állt, bő gatyában és karikás ostorral a kezében.

A Király Színház akkor nagyon rosszul állt. Rákosi Szidinél laktam akkoriban, Beöthy László mamájánál. Ő aggódott legjobban fia színházának anyagi helyzete miatt. Akárhányszor hazajöttem a próbákról (János vitéz próbáiról) mindig faggatott: Lesz ennek sikere?... de jó lenne, ha legalább huszonötször lemenne... Nem tudtam megnyugtatni. Aztán amikor először próbáltunk jelmezzel, zenekarral, Szidi néni lejött a próbára. Voltak még vagy harmincan a nézőtéren. Akkor elénekeltem az „Egy rózsaszál szebben beszél”-t, s már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük. Beöthy feljött a színpadra és ezt mondta: Ez a darab százszor fog menni! Szidi mama ráduplázott: Kétszázszor. Mindketten tévedtek. Csak én játszottam eddig 574-szer!
– Fedák Sári a "János vitéz" próbáiról
Fedák Sári 1917-ben

1904-ben birtokot vásárolt és kastélyt építtetett Tótszerdahelyen, ahol a színházi évadok után pihent és gazdálkodni is próbált, innen ered „agrárius primadonna” elnevezése.

Az első világháború alatt előbb az Osztrák–Magyar Monarchia ellen buzdított, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre agitált. A Tanácsköztársaság leverése után Fedák Bécsbe menekült. Az itt élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták.

Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. Fellépett Berlinben és Párizsban is, 1922-ben, 1925-ben, majd 1934-ben pedig – részben egyedül, részben pedig maga szervezte társulattal – bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája.

1922. október 11-én házasságot kötött Molnár Ferenccel,[2] akinek második felesége volt, de 1926-ban elváltak. Mindig primadonnaságra vágyott, kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, a színpadon senki ne takarja.

1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja.

Az 1940-es években az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender német náci rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, most „nácirajongónak" bélyegezte, és népellenes bűntettben bűnösnek találta. A vád: „nyilvános szereplés alkalmával Szálasit dicsőítette". Az ítélet két év börtön és vagyonának elkobzása volt. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérsékelték, emellett három évre eltiltották foglalkozásának budapesti gyakorlásától és politikai jogait öt évre felfüggesztették. Vagyonát végül nem kobozták el.

Utolsó évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A büntetés letöltése után Fedák Nyáregyházán vett egy telket. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége következtében elhunyt[3].

Személyisége, képességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigorúbb kritikát gyakorolt önmagával szemben, mint a hivatalos színikritikusok. Ennek ellenére idegenektől nem vette jó néven a negatív megjegyzéseket. A róla szóló dicséreteket viszont összegyűjtötte. Humorát, anekdotáit mindenki szerette és élvezettel hallgatta. Kiemelkedő előadó volt. Tisztában volt vele, hogy a neve fogalommá vált és mindenkit meg akart hódítani. A prózai színpadot kevésnek tartotta és mindenáron primadonna akart lenni. Néha főszerepet játszott zenés darabokban, de még akkor is elégedetlen volt önmagával, mikor a közönség ünnepelte. Ügyelt arra, hogy ő legyen középpontban és senki se takarja a színpadon. Annak ellenére volt a legnagyobb operett-primadonna, hogy szakmai szempontból nem volt jó hangja.

Játékában megjelent az általa képviselt újszerű felfogás, a kiemelkedő tánctudás és a temperamentum. Ennek és tehetségének köszönhetően a 20. századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb operett primadonnája volt. A fennmaradt feljegyzésekből kitűnik, hogy boldogtalan volt és a végletek embere volt. Egyszerre jellemezte odaadás és melegszívűség, valamint kegyetlen szigorúság és ridegség. Igazán csak a színpad jelentett számára biztonságot. Mikor egyedül volt sokat sírt, társaságban viszont amennyire tudta keménynek mutatta magát. Rendkívül aktív személyiség volt, szinte izzott körülötte a levegő. A „hazavágyás" jellemezte életét, de a békés otthon nem adatott meg neki.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ady Endre ezt írta a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka révén:

Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát.

Németh László a következőket nyilatkozta a 60 éves Fedák Sáriról:

Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedákban ezt imádta a közönség, amely az ő kótákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rablóultiban az irreálisan magas kontra neve: fedáksári. Arról megoszlanak a vélemények, hogy hányszoros kontráról is van szó pontosan, mert az ultiban nem szokott odáig eljutni senki, hogy „fedáksárit” mondjon.

A József Attila Színház 1998-ban mutatta be Radó Denise A Fedák-ügy avagy kontra, rekontra, szubkontra című darabot. A címszerepet Galambos Erzsi alakította.

Színházi tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fedák Sári sírja Budapesten. Farkasréti temető: 28/1-1-35.

Fontosabb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mámi (1937)
  • Hazafelé (1940)
  • Tokaji aszú (1941)

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Útközben 1-2. Budapest, 1929.
  • "Te csak most aludjál, Liliom..." Budapest, 2009.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hungary, Civil Registration, 1895-1980 * Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun * Budapest (II. Kerület) * Deaths * (Halottak) 1954 (dec.) * Image 66 of 128 (kép) pp. 66/128. FamilySearch, 1955 : balra lent, Fedák Sarolta néven; Budapest, II. kerület, halotti anyakönyv 1955/315. sz. bejegyzés
  2. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 442/1922. folyószáma alatt.
  3. A Múltkor című történelmi magazinban (MTV 2010. december 29.) nyilatkozók szerint, a visszatérést jelentő szerepet Honthy Hanna közbenjárására visszavonták. Ezt már nem tudta feldolgozni...

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bános Tibor: Aki szelet vet. Budapest. Magvető. 1986.
  • Vörös Tibor: A Fedák. Budapest. 1990

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fedák Sári témájú médiaállományokat.