Kacsóh Pongrác

Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban. Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968)

Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, tanár.

Élete

Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki.

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Fő művei

Emléktáblája az egykori Zrínyi Miklós reálgimnázium falán, ahol tanított. (Budapest, VIII. ker. Szűz utca 2.)

Kacsóh Pongrác sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10-1-61. Füredi Richárd alkotása.

Kísérőzenék színpadi művekhez

• Molnár Ferenc: Liliom (1909);
• Molnár Ferenc: Fehér felhő (1916. február 25.);
• Maurice Maeterlinck: Kék madár.

Dalművek

• János vitéz (1904);
• Csipkerózsa (1906);
• Rákóczi (1906);
• Mary-Anne (1908);
• Dorottya (posztumusz bemutató: 1929. január 9-én, Szegeden).

Publikációk

• Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
• A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
• A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.)
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.);
• Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
• Zenekritikák a Pesti Naplónál.
• Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról.

Lásd még

• A kolozsvári magyar színjátszás története
• Petőfi Sándor
• Fedák Sári

Külső hivatkozások

• Síremléke
• Kacsóh Pongrác szobra Kecskeméten
• Színészkönyvtár
• Dr. Kacsóh Pongrác zeneoktatási reformtörekvései
• A hét portréja: Kacsoh Pongrác – Fidelio
• Szirmai Albert: Kacsoh Pongrác – Nyugat, 1924
• Fizikai Szemle honlap

Jegyzetek

A János vitézről

• Magyar operett az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben
• Tanulmány: János vitéz, az ideológia huszára – A századforduló operettjében rejlő lehetőségek
• www.szinhaz.hu: Huszárok az aluljáróban – cikk egy modern rendezésről
• János vitéz Újszegeden
• A János vitéz a Szigligeti Színházban – Tiszavidék, 1957. január
• Képek New York-i Magyar Színház előadásáról 2004.
• A János vitéz az Erkelben – Új Ember 2004. január 11. LX. évf. 2. (2892.)