Csorvás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorvás
TownHall Csorvás.JPG
Városháza
Csorvás címere
Csorvás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békéscsabai
Kistérség Orosházi
Jogállás város
Polgármester Szilágyi Menyhért[1]
Irányítószám 5920
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 4920 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 57,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 90,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csorvás (Magyarország)
Csorvás
Csorvás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 01″
Csorvás (Békés megye)
Csorvás
Csorvás
Pozíció Békés megye térképén

Csorvás város Békés megye Békéscsabai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a falut Hunyadi Jánosnak adományozta.

1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát. 1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvási zsidó közül 37-en váltak áldozattá. A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom, főtér
  • Katolikus templom, főtér
  • Református templom, főtér
  • Második világháborús emlékmű, főtér
  • Trianoni emlékmű
  • Holokauszt-emlékmű, zsidó temető
  • Wenckheim Rudolf kastélya
  • Wenckheim Sándor kastélya (1977-ben felrobbantották, csak a kiskastély látható)

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csorvás díszpolgárai (2007)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres csorvásiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Attila (1969. május 1.) „gerillakertész”[4]
  • Szombati Dávid János (1985. aug. 12. - ): képzőművész, újkori polihisztor. Keramikusnak tanult, de a figyelmet a festményeivel és grafikáival hívta fel magára. Jelenleg is aktív alkotó.[5]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorvás témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Gerillakertészek Csorváson virágot ültettek a kátyúba – A „gerillakertészet” sajátos értelmezője,aki elsőként ültetett virágokat a kátyúkba,hogy ily módon hívja fel a figyelmet a rossz útviszonyokra. A kezdeményezése országos mozgalommá vált sok követővel és eredménnyel.
  5. Arte di Davide

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]