Csorvás
| Csorvás | |||
 |
|||
| Városháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Orosházi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szilágyi Menyhért[1] | ||
| Irányítószám | 5920 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5201 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 57,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 90,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csorvás
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csorvás
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,63477°, k. h. 20,83355° | |||
Csorvás város Békés megye Orosházai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.
Megközelítése [szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalán érhető el. A vasútállomás az Orosházi tanyák és a Csorvás alsó megállóhelyek között található.
Története [szerkesztés]
A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu" volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a falut Hunyadi Jánosnak adományozta.
1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát. 1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította. A 45 csorvási zsidó közül 37-en lettek a holokauszt áldozatai. A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus templom, főtér
- Katolikus templom, főtér
- Református templom, főtér
- Második világháborús emlékmű, főtér
- Holokauszt emlékmű, Zsidó temető
- Trianoni emlékmű
- Wenckheim Rudolf kastélya
- Wenckheim Sándor kastélya (1977-ben felrobbantották, csak a kiskastély látható)
Testvértelepülései [szerkesztés]
Csorvás díszpolgárai (2007) [szerkesztés]
- Páter Szőke János (1927–) szalézi Don Bosco szerzetes, püspöki helynök
- Zalai György (1915–2006) politikus, köz-, helytörténeti-író
- Gulyás Mihály (1904–1996) kántortanító, iskolaigazgató, karnagy
- Dr. Fehér Dezső (1922–), a magyar lóversenysport neves szervezője
- Dr. Molnár András (1939–2003), háziorvos
Híres csorvásiak [szerkesztés]
- Miszlay István (1930. nov. 18. – 2005. nov. 14.): rendező, színházigazgató. A Gyulai Várjátékok egyik alapítója.
- Kiss Attila (1969. május 1.) "gerillakertész"[4]
- Szombati Dávid János (1985. aug. 12. - ): képzőművész, újkori polihisztor. Keramikusnak tanult, de a figyelmet a festményeivel és grafikáival hívta fel magára. Jelenleg is aktív alkotó.
Galéria [szerkesztés]
-
Első világháborús emlékmű
-
Második világháborús emlékmű
-
Trianon elékmű
-
Holokauszt emlékmű
-
Stojanovits Szilárd szobra
-
Római katolikus templom
-
Református templom
-
Evangélikus templom
Források [szerkesztés]
- ↑ Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://www.beol.hu/bekes/kozelet/gerillakerteszek-csorvason-viragot-ultettek-a-katyuba-299069 A "gerillakertészet" sajátos értelmezője,aki elsőként ültetett virágokat a kátyúkba,hogy ily módon hívja fel a figyelmet a rossz útviszonyokra. A kezdeményezése országos mozgalommá vált sok követővel és eredménnyel.
- ↑ Szombati Dávid János
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
