Köröstarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köröstarcsa
Köröstarcsa címere
Köröstarcsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békési
Kistérség Békési
Jogállás község
Polgármester Smiri László Zoltán[1]
Irányítószám 5622
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 2625 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 40,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 62,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Köröstarcsa (Magyarország)
Köröstarcsa
Köröstarcsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 44″, k. h. 21° 01′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 44″, k. h. 21° 01′ 26″
Köröstarcsa (Békés megye)
Köröstarcsa
Köröstarcsa
Pozíció Békés megye térképén
Köröstarcsa weboldala

Köröstarcsa község Békés megye Békési járásában.

Fekvése, földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köröstarcsa a Dél-Alföldön, Békés megyében, Mezőberénytől 7 km-re található. A község a Kettős-Körös bal partján fekszik. Szomszédos települések: Mezőberény, Csárdaszállás, Körösladány.

A Kettős-Körös hullámtere vadregényes, ligetes tájék, a bal partján a hullámtér helyenként 100 méteres, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. A Körös völgy csaknem egésze védett, akárcsak a közeli kunsági puszták túzoktelepei, vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A településen kívül a töltések mellett Körös holtágak sorakoznak, mint a Paprév-zug, a Németjárói-holtág, az Erdő-zug, vagy a Harcsás-zug, melyek egy része vízinövénnyel lassan telítődött, benőtt, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A köröstarcsai jegyző 1864-ben ezt írta: “Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti körös kanyarulatba állandó tanyájuk volt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.”

Elérhető a 47-es főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykori halászfalu. A község nevét 1221-ben említi először a Váradi Regestrum, egy peres ügy kapcsán Terechaként. A per Calanda fia, Pál nevéhez fűződik. A „Köröstarcsa” elnevezés a Tarcsa személynévből ered, melyhez hozzájárult a Körös előtag.

Kőkorból származó régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már régóta lakott hely.

1383-ban a települést 12 jobbágytelek formájában a megye legősibb és legtekintélyesebb családja, a Csolt nemzetségből származó Ábrahámfi család birtokolta. Az 1400-as években megyegyűlést is tartottak itt. 1500-ban egy Veér nevű földbirtokos udvarházat építtetett (a mai polgármesteri hivatal helyén), majd a község a török uralom alatt elpusztult, s csak 1700-ban épült újra. 1720-ban 44 család élt itt. 1728-ban a Köröstarcsa és Körösladány közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Ladány képviseletében hamis tanúságot tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet Arany János az A hamis tanú című költeményében (1852) örökítette meg.

1851-ben a lakosság száma már 3446 fő volt, akik állattartásból, szőlő- és gyümölcstermesztésből illetve halászatból éltek. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők” arra utal, hogy a falut a XIX. század végéig jelentős helyi halászati központnak tartották. A 1819. században többször pusztított a környéken és a településen is a kolera és a pestis. Az első híd 1880-ban épült; a jelenlegi hidat 1978-ban adták át. 1881. március 14-én Köröstarcsa háromnegyedét egy hatalmas árvíz elmosta. 1891-ben már 5385-en éltek a városban.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, német és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református templom 1794-96 között épült a kecskeméti Fischer Ágoston által, ún. copfstílusban. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel megtoldották és körfolyosóval látták el. A templomkertet 1894-ben kerítették körül. A kertben található I. és II. világháborús emlékművek, melyeket a köröstarcsai áldozatok emlékére emeltek, Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai. Paprév-paperdei részen szentkép volt felállítva.

A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása.

A régmúlt emlékeit a falu Tájházában gyűjtötték össze, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a régi időkben használt tárgyak, eszközök.

1992 óta minden évben itt rendezik meg a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivált, amelyen számos ismert előadó és híres együttes lépett már fel. A rendezvényen minden korosztály talál magának való programot.

A Kettős-Körös és holtágai, illetve a liget mellett nemrégiben kialakított horgásztó remek lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. A Körös partján szabadstrand és hajókikötő várja a pihenni vágókat; itt nemcsak fürdésre, hanem csónakázásra, vízibiciklizésre is lehetőség van.

A környéken különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl, így a község a vadászok körében is hamar ismertté vált.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt születtek:

Köröstarcsa Község Díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bartalus Ilona zenepedagógus 2000-ben vehette át a Köröstarcsa Díszpolgára kitüntetést.
  • Arany Gusztáv lelkész, aki egy pályázat alapján megnyerte a Köröstarcsai Általános Iskola megépítésének lehetőségét. 2010-ben az iskolát is róla nevezték el.
  • S. Nagy István dalszövegírónak adományozta 2014-ben a Köröstarcsa Község Díszpolgára kitüntetést Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Smiri László Zoltán lett Köröstarcsa új polgármestere (magyar nyelven). Hír6.hu, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]