Köröstarcsa

Köröstarcsa címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Békési

Jogállás

község

Polgármester

Smiri László Zoltán^[1]

Irányítószám

5622

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

2544 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

40,51 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

62,80 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Köröstarcsa

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,879°, k. h. 21,024°

Köröstarcsa

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,879°, k. h. 21,024°

Köröstarcsa weboldala

Ez a szócikk a Békés megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarcsa (egyértelműsítő lap).

Köröstarcsa község Békés megye Békési kistérségében.

Fekvése, földrajza [szerkesztés]

Köröstarcsa a Dél-Alföldön, Békés megyében, Mezőberénytől 7 km-re található. A község a Kettős-Körös bal partján fekszik. Szomszédos települések: Mezőberény, Csárdaszállás, Körösladány.

A Kettős-Körös hullámtere vadregényes, ligetes tájék, a bal partján a hullámtér helyenként 100 méteres, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. A Körös völgy csaknem egésze védett, akárcsak a közeli kunsági puszták túzoktelepei, vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A településen kívül a töltések mellett Körös holtágak sorakoznak, mint a Paprév-zug, a Németjárói-holtág, az Erdő-zug, vagy a Harcsás-zug, melyek egy része vízinövénnyel lassan telítődött, benőtt, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A köröstarcsai jegyző 1864-ben ezt írta: “Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti körös kanyarulatba állandó tanyájuk volt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.”

Elérhető a 47-es főúton.

Története [szerkesztés]

Egykori halászfalu. A község nevét 1221-ben említi először a Váradi Regestrum, egy peres ügy kapcsán Terechaként. A per Calanda fia, Pál nevéhez fűződik. A „Köröstarcsa” elnevezés a Tarcsa személynévből ered, melyhez hozzájárult a Körös előtag.

Kőkorból származó régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már régóta lakott hely.

1383-ban a települést 12 jobbágytelek formájában a megye legősibb és legtekintélyesebb családja, a Csolt nemzetségből származó Ábrahámfi család birtokolta. Az 1400-as években megyegyűlést is tartottak itt. 1500-ban egy Veér nevű földbirtokos udvarházat építtetett (a mai polgármesteri hivatal helyén), majd a község a török uralom alatt elpusztult, s csak 1700-ban épült újra. 1720-ban 44 család élt itt. 1728-ban a Köröstarcsa és Körösladány közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Ladány képviseletében hamis tanúságott tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet Arany János az A hamis tanú című költeményében (1852) örökítette meg.

1851-ben a lakosság száma már 3446 fő volt, akik állattartásból, szőlő- és gyümölcstermesztésből illetve halászatból éltek. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők” arra utal, hogy a falut a XIX. század végéig jelentős helyi halászati központnak tartották. A 18.–19. században többször pusztított a környéken és a településen is a kolera és a pestis. Az első híd 1880-ban épült; a jelenlegi hidat 1978-ban adták át. 1881. március 14-én Köröstarcsa háromnegyedét egy hatalmas árvíz elmosta. 1891-ben már 5385-en éltek a városban.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, német és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

A református templom 1794-96 között épült a kecskeméti Fischer Ágoston által, ún. copfstílusban. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel megtoldották és körfolyosóval látták el. A templomkertet 1894-ben kerítették körül. Akertben található I. és II. világháborús emlékművek, melyeket a köröstarcsai áldozatok emélkére emeltek, Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai. Paprév-paperdei részen szentkép volt felállítva.

A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása.

A régmúlt emlékeit a falu Tájházában gyűjtötték össze, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a régi időkben használt tárgyak, eszközök.

1992 óta minden évben itt rendezik meg a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivált, amelyen számos ismert előadó és híres együttes lépett már fel. A rendezvényen minden korosztály talál magának való programot.

A Kettős-Körös és holtágai, illetve a liget mellett nemrégiben kialakított horgásztó remek lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. A Körös partján szabadstrand és hajókikötő várja a pihenni vágókat; itt nemcsak fürdésre, hanem csónakázásra, vízibiciklizésre is lehetőség van.

A környéken különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl, így a község a vadászok körében is hamar ismertté vált.

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született Szabó Károly történész (1824–1890), akiről a helyi művelődési házat is elnevezték.
Itt született S. Nagy István dalszövegíró (1934. január 20.)
A körös-tarcsai Veér család több tagja is itt született, vagy élt hosszabb ideig
Bartalus Ilona zenepedagógus 2000-ben vehette át a Köröstarcsa Díszpolgára kitüntetést.
Arany Gusztáv Lelkész aki egy pályázat alapján megnyerte a Köröstarcsai Általános Iskola megépítésének lehetőségét.2010-ben az iskolát is róla nevezték el.