Örménykút
| Örménykút | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Szarvasi |
| Rang | község |
| Polgármester | Szakács Jánosné[1] |
| Irányítószám | 5556 |
| Körzethívószám | 66 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 390 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 7,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 54,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Örménykút
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Örménykút
Pozíció Békés megye térképén
|
|
Örménykút község Békés megye Szarvasi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szarvas és Hunya közt fekvő, viszonylag sík vidék három dombbal. A 44-es főút kardosi részénél van a falu bekötőszakasza.
[szerkesztés] Nevének eredete
A település nevét a török időkben Magyarországra menekült örmény kereskedők emlékét őrzi, aki a terület egykori bérlői voltak, és az itt talállható egykori kútnál itatták állataikat. A hely nevét a 18. századi térképek még "Örmény barma kútja" néven jelölték.
[szerkesztés] Története
Örménykút és környéke már a középkorban is lakott hely volt, azonban a térség települései a török kor háborúinak következtében elpusztultak.
A későbbiekben itt kialakult tanyavilág Szarvas külterületéhez tartozott.
1952-ben a környék tanyasoraiból vált önálló községgé Örménykút néven.
A falu területén található Décsi-halom-nál végzett ásatásokkor került napvilágra a középkorban elpusztult egykori Árpád-kori falu, Décse temploma.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 63%-a magyar, 37%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Décse
Décse nevét már 1138-ban említették a korabeli oklevelek Geysce, Geysca néven.
Egy oklevél leírása szerint Álmos herceg [1108 után] népeket adott itt a dömösi prépostságnak; az összeírás névszerint sorolja fel a 15 kenyéradó szolgát (Embereldi, Ete, Cene, Olup, Turidi, Kasa, Kacu, Obus, Oba, Kinis, G...?, Dauid, Busco, Fermenis, Apa), akik a Zaránd vármegyei Tamász falu lakóival együtt 25 köböl márcot (cubulos marci) tartoztak szolgáltatni az egyháznak egyéb szolgáltatásaik mellett. Ugyanitt 4 szabadot; (Selle, Kanda, Kuene, Sonuk) is adott a prépostságnak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szélmalom - A XIX. század közepén épült.
- Ősgyep - Természetvédelmi terület.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Békésvármegye.
|
||||||||||||||||
