Csanádapáca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csanádapáca
Csanádapáca címere
Csanádapáca címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Orosházi
Kistérség Orosházi
Jogállás község
Polgármester Oláh Kálmán[1]
Irányítószám 5662
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 2599 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 51,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csanádapáca  (Magyarország)
Csanádapáca
Csanádapáca
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 28″, k. h. 20° 53′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 28″, k. h. 20° 53′ 02″
Csanádapáca  (Békés megye)
Csanádapáca
Csanádapáca
Pozíció Békés megye térképén
Csanádapáca weboldala

Csanádapáca község Békés megye Orosházi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csanádapáca Békés megye déli részén fekszik. Enyhén rombusz formájú település, észak-dél irányú széles főutcájára három sor utca van felfűzve. Békéscsabától 25 kilométerre, Orosházától pedig 20 kilométerre található. A megyeszékhelyről a 4432. számú úton, Orosházáról pedig a 4429. számúról közelíthető meg. Mindkét városból autóbusszal érhető el.

Belterület: 378 ha
Külterület: 4753 ha

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az őskorban is lakott volt e terület. Az egykor vizenyős, mocsaras síkságból kiemelkedő hordalékkúpokat használták fel lakóhelyül elődeink. Az ásatások során jelentős bronzkori leletek kerültek elő, melyek egy részét ma a Hadtörténeti Intézet és Múzeum őrzi. Csanádapáca a történelem folyamán többször elpusztult, de mégis fennmaradt. A honfoglalás korában kialakult első település alig 250 esztendeig virágzott, amikor tatár hordák felperzselték 1241-ben, sírmezővé változtatva egész Békés vármegyét.

Sokáig nem akadt ember, aki letelepedett volna ezen a tájon. Csak a XIV. század elején építették újjá Apáca községet, de nem a korábbi nehezen védhető sík területen, hanem – okulva elődeik sorsán – a mai falutól északra fekvő, nagyobb biztonságot nyújtó kiemelkedéseken, halmokon. Ez a település már templommal is rendelkezett, melynek falai még a XIX. század elején is állottak. A templomot a jelenlegi község első lakói hordták szét építőanyagnak. Ez a szépen fejlődő falu jelentős szerephez juthatott volna a későbbiekben, hiszen 25 portájával alig maradt el az akkor 29 házat számláló Békéscsabától.

1596-ban azonban a Győrből rabolva, fosztogatva Temesvár felé vonuló török hadak kíméletlenül elpusztították az egyébként már évtizedek óta nekik is adózó apácai lakosságot, hogy azután 225 évre ismét lakatlanná váljon e vidék. Ez a hatalmas kiterjedésű pusztaság a török kiűzése után a kincstár birtokába került, és hosszabb, rövidebb időszakokra bérbe adták, elsősorban állattenyésztés céljára. A jelenlegi község tulajdonképpeni őslakói a szálláshelyeken élő és az állatok gondozásával megbízott cselédek voltak.

1748-ban az ország nádora Csanád vármegyéhez csatolta Apáca pusztát, Békés megye tiltakozása ellenére.

1821-ben egy Hengelmüller Mihály nevű bátor és okos vállalkozó bérelte a kincstártól a területet. Rájött, hogy milyen érték lakozik az eddig csak kaszálónak és legelőnek használt apácai földben, és a nagy haszonnal kecsegtető dohánytermesztéssel próbálkozott meg. Hívó szavára megindultak a telepesek az ország minden tájáról. Legtöbben Csongrád, Arad, Nógrád és Heves vármegyékből. Így épült fel a község első két utcája, a mai Petőfi és Széchenyi utca. A feltöretlen legelőkön hamarosan jól megművelt dohányföldek sorakoztak. A Hengelmüllerrel kötött szerződés értelmében a telepeseknek 5 hold dohányt kellett termelniük, melynek felét tartoztak leadni. Bár a község 1821 óta létezett, hivatalosan 1836-ban került bejegyzésre Nagy Apácza Kertész Község néven.

Az 1848-1849-es szabadságharc szele Apácán is végigsöpört. Kossuth Lajos kormányzó személyes közbenjárása sem tudta kielégíteni a község földosztást szorgalmazó jogos igényeit, mégis 25-en álltak be önkéntesen a honvédseregbe, a nemzetőrség létszáma pedig 88 fő volt.

Régi vágya volt a lakosoknak, hogy saját templomuk és iskolájuk legyen. A tervek megvalósulása a szabadságharc miatt késett. A kincstár hallani sem akart szándékainkról, így a község vezetői személyesen az uralkodóhoz, Ferencz József császárhoz fordultak jogorvoslatért, aki 2000 ezüst forinttal járult hozzá a csaknem 30000 forintot kitevő költségekhez. Végül saját erőből építették fel első iskolájukat 1857-ben, templomukat 1859-ben. 1908-ban a belügyminiszter Apácza község nevét – valószínűleg saját kérésre – Csanádapáczára változtatta.

1927-ben már több, mint 5000 volt a lélekszám, és a nagyközségi címet is birtokolta. A második világháború idején a helybeli zsidóság munkaképes férfi tagjait munkaszolgálatra hívták be, az itthonmaradottakat 1944 májusában előbb a magyarbánhegyesi gyűjtőtáborba, majd Békéscsabára, onnan pedig Auschwitz-ba ill. Ausztriába deportálták. A holokausztot a 25 apácai zsidó közül négyen élték túl.

Forrás: http://www.csanadapaca.hu/

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom
  • Zsidó temető – zsidó helytörténeti emlék, a Római katolikus temető sarkában

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csanádapáca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]