Mezőgyán
| Mezőgyán | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zsoldos Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 5732 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1087 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 18,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 59,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mezőgyán
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mezőgyán
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 52′ 1,20″, k. h. 21° 31′ 58,80″ | |||
Mezőgyán község Békés megye Sarkadi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Békés megyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település.
Története [szerkesztés]
Mezőgyán a XIII. század elején már mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt.
1463-ban az Andacsy családnak van itt birtoka, később a település kincstári birtok lett, aztán a borosjenői Tisza család lett itt birtokos.
1552-ben Bay Péternek is volt itt kisebb részbirtoka.
A 20. század elején Tisza Kálmán és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt.
Mezőgyánhoz tartoztak Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszták is.
A falu határában Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a törökdúlások alatt egy ütközet zajlott le.
Az 1870-es években itt a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát, stb. találtak.
A trianoni békeszerződés előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A zsidó közösség és temetője [szerkesztés]
A XIX. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma - 1794-ben épült. Az előző ősi román kori templom a korabeli leírások alapján még 1721-ben is fennállt.
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
Testvértelepülése [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
