Mezőgyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőgyán
Mezőgyán címere
Mezőgyán címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Zsoldos Zoltán[1]
Irányítószám 5732
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1090 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 18,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 59,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőgyán (Magyarország)
Mezőgyán
Mezőgyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 01″, k. h. 21° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 01″, k. h. 21° 31′ 59″
Mezőgyán (Békés megye)
Mezőgyán
Mezőgyán
Pozíció Békés megye térképén

Mezőgyán község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgyán a XIII. század elején már mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt.

1463-ban az Andacsy családnak van itt birtoka, később a település kincstári birtok lett, aztán a borosjenői Tisza család lett itt birtokos.

1552-ben Bay Péternek is volt itt kisebb részbirtoka.

A 20. század elején Tisza Kálmán és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt.

Mezőgyánhoz tartoztak Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszták is.

A falu határában Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a törökdúlások alatt egy ütközet zajlott le.

Az 1870-es években itt a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát, stb. találtak.

A trianoni békeszerződés előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A zsidó közösség és temetője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XIX. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1794-ben épült. Az előző ősi román kori templom a korabeli leírások alapján még 1721-ben is fennállt.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Biharvármegyei helyi munkatársak: Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai VI: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]